Üröm.
Üröm.
Üröm, a budapest–esztergomi helyi érdekű vasútvonal mentén fekvő nagyközség, 187 házzal és 400, r. kath. vallású, németajkú lakossal. Postája, távírója és vasúti állomása helyben van. Ősrégi község, melyről már 1137-ben 158találunk említést. A XIII. század elején, még jóval a tatárjárás előtt, a Baracska nemzetség volt itt birtokos. E nemzetség sarja Baran fia Hippolit, miután utódai nem voltak, itteni szőlejét 1212-ben az általa épített baracskai monostornak adományozta. 1367-ben az óbudai apáczák birtoka. Ekkor határát is megjárták. 1388-ban a budai káptalan tart jogot itteni birtokrészekre. 1459-ben még mindíg az óbudai apáczák voltak a birtokosai. A török hódoltság alatt elpusztult és a budai szandzsák 1580–81. évi adólajstromában pusztaként szerepel, évi 500 akcse jövedelemmel. Az 1695. évi portaigazításkor még nem fordul elő. Valószínűleg a szatmári békekötés utáni években telepedett be újra. 1715-ben 16 német, 1720-ban 36 német háztartást írtak itt össze. Az 1770. évi úrbéri rendezéskor 15 20/32 másodosztályú úrbértelket vettek fel e helységben. A róm. kath. templom építésének ideje nem állapítható meg, de 1765-ben már fennállott. A plebánia 1821-ben keletkezett. 1781-ig a budai Klára-rendű apáczák voltak a helység földesurai, de e rend eltörlése után a vallásalap birtokába került. 1800-ban József főherczeg, Magyarország nádora vásárolta meg, kinek első neje Alexandra Pavlovna herczegnő, 1. Pál orosz czár leánya († 1800 febr. 1-én) itt van eltemetve. Sírja fölé 1802-ben díszes görögkeleti kápolnát építtetett, melyet Sándor czár 1883-ban megújíttatott. 1703-ban és 1730-ban a pestis és 1838-ban kolera pusztította a lakosokat. A község határában lemezkő-, mészkő- és terméskőbányák vannak. Lageräcker (Tábordűlő) nevű dűlője onnan veszi elnevezését, hogy 1849-ben itt táboroztak a honvédhuszárok és innen indultak a budai vár ostromához.
Üröm. Alexandra Pavlovna sírkápolnája.
