Váczrátót.
Váczrátót.
Váczrátót, ugyancsak magyar kisközség a váczi járásban, 163 házzal és 1033 magyar és tótajkú és róm. kath. vallású lakossal. Postája Váczhartyán, távírója és vasúti állomása Göd. A krónikák szerint a Casertából származó Rátót és Olivér nevű lovagok alapították, a kik Kálmán király uralkodása alatt költöztek be hazánkba. 1283-ban a nemzetség tagjai között történt osztály alkalmával Porcs I. István, II. Leusták és Olivér fiai nyerik. 1325-ben Porcs István fiának Lászlónak birtokában találjuk, kinek fia István a Tary család őse. 1465-ben a Tariak bírnak itt részeket, melyeket Guti Országh Mihálynak és a Kompoltiaknak zálogosítottak el. 1482-ben a Gyáli Kenderesiek bírják zálogban. Ugyanez évben a Nésai családnak is volt benne része. 1559-ben már a török hódoltsághoz tartozott és 32 adóköteles házzal szerepel a budai liva fejadólajstromában. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a váczi nahije községei között fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1690-ben a lakatlan helyek között van összeírva. A róm. kath. templomot Mágócsy István 1746-ban építtette. 1754-ben Mágócsy János és Balogh István voltak itt birtokosok. 1848 előtt a helység nagyobb részének Géczy István referendárius volt a földesura. A határrendezés és a legelő-elkülönzés 1865-ben történt. 1849 július 17-én a magyarok és az oroszok között vívott váczi csata ide is kiterjedt. A község ékessége gróf Vigyázó Sándor kastélya, 52 hold ujonnan rendezett angol kerttel. A község határában van egy kis kápolna, melyet állítólag egy juhász építtetett, mert azon a helyen sok pénzt talált. Jelenleg gróf Vigyázó Sándor a helység legnagyobb birtokosa. A községhez tartozik Váczharaszt, mely azelőtt Haraszti néven volt ismeretes, továbbá Bertinka, Váczhosszúvölgy és Kióshegy.
Váczrátót. Gróf Vigyázó Sándor kastélya.
