Váczszentlászló.
Váczszentlászló.
Váczszentlászló. Magyar nagyközség a gödöllői járásban, 256 házzal és 1600, nagyobbára r. kath. vallású lakossal. Postája helyben van, távírója és vasúti állomása Tura. A vármegye régi irataiban Valkó-Szent-László néven szerepel, s csak a XIX. század negyvenes éveiben kezdték jelenlegi nevét használni. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije községei között 160szerepel, 7 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában népessége nagyon megfogyott. 1691-ben még csak egy nyolczad portát vetettek ki rá; de rövid idő alatt népessége annyira megnövekedett, hogy 1695-ben 2 portával rótták meg. 1715-ben 18, 1720-ban 20 magyar és 6 tót adóköteles háztartást írtak össze e helységben. A plebánia 1675-ben már fennállott, anyakönyvei 1740-ben kezdődnék. A templom 1744-ben épült. A község kezelése alatt áll a Katona Márton-féle alapítvány, melyet az alapító volt cs. kir. alezredes az olasz háboruban Veronánál történt megmenekülése emlékére tett 1846-ban. Ez alapítvány kamatait évenként a községi szegények között osztják szét. 1848 előtt 43 és fél úrbértelke volt a helységnek. 1848-ig a herczeg Esterházy család volt a helység földesura. E család sarja: herczeg Esterházy Pál, 1860-ig volt itt birtokos. A tagosítás 1863-ban történt. Jelenleg a gödöllői koronauradalomnak és báró Schossberger Viktornak van itt nagyobb birtoka. A községben van egy gőzhengermalom és a r. katholikusoknak temetkezési egyletük. A községhez tartoznak: Koronaliget, Társmajor, Csonkás, Viktormajor és Fürjes. A község határát az ú. n. Csörszárka szeli át.
