Vecsés.
Vecsés.
Vecsés, a főváros közelében fekvő nagyközség, 1000 házzal és közel 7000 lakossal, mely szám az 1901. évi népszámlálás óta 4100-ból növekedett meg ennyire. A postája, távírója és vasúti állomása helyben van. A XV. század elején a Péczeli Syke család birtoka volt. E család sarja János, itteni birtokait 1434-ben a Farnosiaknak engedi át. 1440-ben Erzsébet királyné a Tahi Botos családnak adományozza. A török világban elpusztult és az 1720. évi adóösszeírás szerint pusztaként Maglódhoz tartozott. Herczeg Grassalkovich Antal telepítette be újból 1791–92-ben és ez időtől kezdve a gödöllői uradalom sorsában osztozott. A róm. kath. templom 1800-ban épült és a plebánia 1797-ben alakult. 1848-ban 41 és 20/32 úrbértelke volt. Az elkülönzés és a határszabályozás 1863-ban történt. Van itt egy patkósarokgyár, önsegélyző-egylet, hitelszövetkezet, temetkezési egylet, gazdakör, közművelődési egylet, társaskör, ifjúsági egylet és tűzoltóegylet. Jelenleg gróf Vigyázó Sándornénak, gróf Andrássy Sándornak és Halomi Deutsch Sándor örököseinek van itt nagyobb birtoka és az utóbbiaknak Halomegyháza-pusztán szép úrilaka. Halomegyházapuszta azelőtt szintén a gödöllői uradalomhoz tartozott; Ferihegy-puszta szintén a gödöllői uradalom kiegészítő része volt, s a XIX. század első felében Mayerffy Ferencz uradalmi bérlőtől 161vette a nevét. A gödöllői uradalom feloszlása után, kiszakítva Szent-Lőrincz pusztából, külön birtokként adták el Szontagh Samunak, de később báró Podmaniczky János birtokába került. Ide tartoznak még Felsőhalom és Alsóhalom puszták.
Vecsés. Halomi Deutsch Sándor örökösei úrilaka Felsőhalom pusztán.
