Veresegyháza.
Veresegyháza.
Veresegyház, a budapest–váci–gödöllői villamos üzemű vasútvonal egyik főállomása. Magyar nagyközség, 350 házzal és 1716, legtöbbnyire róm. kath. vallású lakossal. A postája is helyben van. 1435-ben a Szántai Laczk család birtoka, melyet cserében más birtokokért a királynak engedett át. V. László király a Laczk család itteni birtokait 1457-ben Guti Országh Mihálynak és Némai Kolos Jeromosnak adományozta. Országh Mihály 1460-ban megvette Szadai Reichel Sebald itteni birtokait is. 1691-ben fél portával írták össze. 1695-ben pedig, a porták kiigazításakor, másfél portával rótták meg. 1715-ben 47, 1720-ban 80 adóköteles magyar háztartást írtak össze e helységben. A reformátusok anyaegyháza már a XVII. században fennállott; 1718-ban azonban templomukat elvették és a katholikusoknak adták. Helyére 1759-ben építtett gróf Migazzi Kristóf váczi püspök új templomot. A mostani református templom 1786-ban épült és 1811-ben tornyot építettek melléje. 1848-ig a váczi püspökség és a nagyváradi káptalan volt a helység földesura. 1848-ban 42 1/2 másodosztályú úrbértelek volt a helységben. A tagosítás 1864-ben történt. 1871-ben nagyobb tűzvész pusztított itt. Jelenleg Roheim Samunak és a gödöllői koronauradalomnak van itt nagyobb birtoka. A községhez tartozik Kutfőoldali tanya, melyet Rudnyánszky Ferencz építtetett és jelenleg Vicziántanya néven ismeretes. Alomhegy és Táborhely nevű dűlői bizonyos jelentőséggel látszanak bírni.
