Zsidó.
Zsidó.
Zsidó, kisközség a váczi járásban, 159 házzal és 768 tótajku és ág. ev. és róm. kath. lakossal. Postája, távírója és vasuti állomása Galgamácsa. E közég a Zsidó nemzetség ősi fészke. Szent Balázs vértanú tiszteletére emelt premontrei prépostsága a XV. században még fennállott 1421–1422-ben a Zsidaiak vagyis a Csákiak voltak a kegyurai. 1430-ban Zsigmond király a Rozgonyiaknak zálogosította el és ők 1438-ban adományul nyerik. 1446-ban prépostságát is említik. 1474-ben a Nésai családnak is voltak itt birtokai, melyek a Gyáli Kenderesieknél voltak zálogban. 1525-ben Werbőczy István birtokába került. 1559-ben a török hódoltsághoz tartozott és 10 ház után fizetett fejadót. Az 1633–34. évi török kincstári adólajstromokban a pesti nahije helységei között találjuk, 3 adóköteles házzal. A török hódoltság végszakában elpusztult és az 1695. évi összeírásban még nem szerepel. 1715-ben 9, 1720-ban 10 magyar és 3 tót háztartást írtak össze e helységben. 1737-ben Grassalkovich Antal birtokában volt és a gödöllői uradalomhoz tartozott egész 1848-ig. A róm. kath. templom a XVIII. században épült. A tagosítás 1862-ben történt. A lakosság fagyasztási szövetkeztet tart fönn. A községhez tartozik Ligetpuszta; ez azelőtt Tisza Kálmán birtoka volt, melyet tőle 1894-ben Fischer Ede vett meg; újabban Zsidóliget nevet nyert; továbbá Egrestanya, mely azelőtt Névtelentanya néven volt ismeretes.
