Zsámbok.
Zsámbok.
Zsámbok. Magyar nagyközség a gödöllői járásban. Van 370 háza és 2217 r. kath. vallású lakosa: Postája, távírója és távbeszélője helyben van és a vasúti állomása Tura. 1380–1452-ben Zambok, Sambok alakban említik az oklevelek; ekkor a nógrád-vármegyei Szanda várának tartozéka volt. 1440-ben Ulászló király Rozgonyi Simon egri püspöknek és a Nánai Kompoltiaknak adományozta. Az 1559. évi török fejadólajstromban a budai livához tartozó helységek között fordul elő, 28 adóköteles házzal. Az 1580–81. évi török kincstári adólajstromokban önálló faluként van felvéve a budai szandzsák adóköteles helységei között. Ekkor 30 adóköteles házat vettek fel az összeírásba. Évi jövedelmét 6000 akcsében állapították meg. 1691-ben egy negyed, 1695-ben pedig két és egy negyed portával rótták meg. 1715-ben 27, 1720-ban 48 adóköteles magyar háztartást írtak itt össze. 1754-ben Beniczky László, Zólyom vármegye volt főszolgabírája volt itt birtokos. A róm. kath. anyaegyház már 1673-ban fennállott és anyakönyvei 1723-ban kezdődnek. A mostani róm. kath. templom 1746–1753-ban épült. Van itt egy XVII. századvégi érdekes misemondóruha, továbbá egy művészi becsű kis Szent József-szobor, mely Beniczky Floriánné ajándéka és V. Pius pápát ábrázoló régi érdekes kép. A templom oltárképe, mely a XVIII. századból való, Szent Erzsébetet magyar ruhában ábrázolja. A tagosítás még 1844-ben, az elkülönzés 1856-ban történt. 1848 előtt Beniczky Florián és Beniczky Ödön voltak a helység földesurai, később Beniczky Ferencz főispán († 1905) volt a helység legnagyobb birtokosa, jelenleg pedig Beniczky Ádám és Beniczky Agatha, férj. báró Schell Ferenczné. Mindkét birtokosnak szép urilaka van a helységben. A Beniczky Agatha kastélyát Beniczky Ferencz építtette. A község nyugati határában a hagyomány szerint hajdan kolostor állott, melynek maradványait a lakosok széthordták.
Zsámbok. Báró Schell Ferenczné kastélya.
Beniczky Ádám kastélya.
