A pápai tizedlajstromok fontosságai.
A pápai tizedlajstromok fontosságai.
A magyar püspöki kar már 1771-ben kutatásokat eszközöltetett e czélból a vatikáni oklevéltárban, a melynek gazdag tárházát először Czeles Márton aknázta ki tervszerűleg, a magyarországi egyházak történetének szempontjából. Az 1771-iki kutatás eredménye a XIV. századbeli pápai tizedjegyzékek magyarországi anyagának lemásolása volt. A pápai tizedjegyzékeket azonban, tudvalevőleg, legtöbbször idegenből ide küldött egyházi egyének állították össze s így nem csodálható, hogy azokban a magyarországi helynevek sokszor a felismerhetetlenségig elferdített, megcsonkított alakban vannak bevezetve. A magyar történettudomány akkori állása mellett tehát jóformán kibetűzhetetlen rejtélyt alkottak. A püspöki kar és egyes szaktudósok vélekedése az volt, hogy a hiba nem a tizedjegyzékekben, hanem azok másolatában rejlik. Ez a feltevés szülte azután az ujabb másolat kiadását szorgalmazó mozgalmat, mely, sajnos, az ügyet ismét egy külföldire, a nagy tudományú, de a magyar nyelvben járatlan Theiner Ágostra bízta. Az ő másolatáról ma már a tudomány megállapította, hogy az még az 1771-iki másolatnál is gyarlóbb és tökéletlenebb.
Végre Fraknói Vilmos buzgólkodása és fáradhatatlan utánjárása, sőt áldozatkészsége mellett, megalakult a Vatikáni magyar bizottság s feltárultak a vatikáni levéltár magyar vonatkozásu kincsei.
Ám ez a kincs olyan volt, mint a föld gyomrából előkerült nyers arany. Végleg beigazodott, hogy a tizedjegyzékek anyagát vastag salak födi, az igazságot azokból csak nagy szaktudással, lelkiismeretes, nehéz munkával, a legaprólékosabb részletek szorgos, úgyszólván górcsövi vizsgálatával, elemzésével lehet használhatókká tenni. Ezt a nehéz feladatot, a vatikáni bizottság megbízásából, művészi kézzel és több neves munkatárs becses segítségével, oldotta meg Ortvay Tivadar* Ma előttünk fekszik Magyarország egyházmegyéinek XIV. századbeli atlasza, egyházi földrajzának vázlata s ennek révén vármegyénk területének egyházi beosztásának középkori képe.
A mű: Geographia Ecclesiastica Hungariae. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején czímen, két vaskos negyedrétű kötetben, 7 drb. térkép-melléklettel felszerelve jelent meg. Budapest 1891–1892.
