A bácsi érsekség kérdése.
A bácsi érsekség kérdése.
Bonyodalmat okoz azonban az a körülmény, hogy egyes okleveleink, csaknem ugyanez időből, bácsi érsekek-ről emlékeznek. Igy 1094-ben Fábián, 1124-ben Gergely, 1134-ben Fancica, bácsi érsekként szerepelnek,* Míg 1135-től, Simon érsektől kezdve, csak kalocsai vagy kalocsa-bácsi érsekek nevével találkozunk.* Ez a körülmény ismét sokféle történelmi kombinácziót szült. Beszéltek önálló bácsi érsekségről, sőt történelmi értékűnek tartható adatok kerültek elő a kalocsai és a bácsi érsekségek egyházjogi egyesítéséről.
Városy czikke a kalocsai Schem. 1885. évf. VIII. 1.
V. ö: a kalocsai egyházm. tört. ért. névtárait.
A rendkívül kúszált és csaknem megfejthetetlennek vélt kérdés ma már szét van bogozva, meg van fejtve. Ennek elévülhetetlen, örök emléke Városy Gyulának, Kalocsa nagytudományú érsekének nevéhez fűződik. Az ő éles, gyakorlott történetírói keze, mély történelmi érzéke megvilágította a kérdést, midőn kimondta a történelmi tételt: Soha sem volt két különálló egyházmegye kalocsai és bácsi, hanem a kalocsai széket, melyet Szent István alapított és mely Asztriktól kezdve mindig érseki czímmel bírt, utóbb valamely szükséges okból Bácsra helyezték át olyképpen, hogy az igazi székhely Kalocsa maradt és ugyanazon főpapnak, egyházmegyéje határain belül, két érseki székhelye, két székesegyháza, két érseki káptalanja volt.*
Lásd Városy czikkét: Disquisitio historica de unione ecclesiarum Colocensis et Bachiensis, az egyházmegye 1885. évi névtárában.
