Kalocsa kezdettől fogva érsekség volt.
Kalocsa kezdettől fogva érsekség volt.
Azoknak a véleménye, a kik Kalocsát kezdetben csupán püspökségnek vallják, látszólag erős történelmi érveken épül fel. Ugyanis egyik leghitelesebb krónikánk, a Hartviktól írt Szent István élete, határozottan mondja: Astricum – Colocensi episcopatui prefecit. Asztrikot kalocsai püspökké tette.* Az I. Géza-féle 1075-iki többször említett adománylevél 1124-iki átiratának záradéka azt mondja, hogy 1075-ben Nehemiás esztergomi érsek, Dezső kalocsai és más püspökök, tudniillik: Áron püspök, Frank-György, Lázár püspök*..., voltak a főpapok. Továbbá okiratszerűleg püspököknek neveztetnek a kalocsai főpapok közül: 1093-ból Dezső; 1103-ból Ugolin és 1111-ből Pál.* Mindenekelőtt le kell szögeznünk itt azt az általánosan ismert tényt, hogy rendi szempontból a kath. egyházban a legfőbb fokozat a püspöki fokozat. Maga az egyház feje, a pápa, rendi értelemben véve nem egyéb, mint római püspök; az érsekek rendi fokozatuk szerint püspökök. A pápa joghatósági szempontból emelkedik az egész hierarchia fölébe, az érsek ugyancsak joghatóság czímén áll egy érseki tartomány püspökeinek élén. Tudva ezt, abból, hogy egy főpap egyszerűen püspöknek czímeztetik, apodiktikus bizonyossággal nem lehet arra következtetni, hogy az nem volt érsek, hanem csupán püspök. Azt tehát, hogy a főpap érsek-e vagy püspök, föltétlenül, csupán a főpapi szék jellege dönti el, a melyen az illető ül. Viszont azonban egyenesen egyházjogi lehetetlenség, hogy valaki püspöki székben üljön és mégis érseknek neveztessék. Ez csak úgy lenne lehetséges, ha valaki vagy két széket töltene be: egy 238érsekit és egy püspökit; vagy viselné valamely elpusztult érsekség czímét, de javadalom és egyházmegye hiányában egy más püspökség székére lenne kinevezve és investiálva. Vagyis két czímet viselne, egy érsekit és egy püspökit. A mely egyházmegye főpapja azonban, az egyházmegye nevével kapcsolatban, érseknek neveztetik, az az egyházmegye feltétlenül és tényleg érsekség és nem lehet csupán püspökség.
Vita S. Stephani regis c. VIII. Endlicher-nél Rer. Hung. Mon. 172. 1.
Fejér CD. II. 79. Knauz Mon. Eccl. Strig. I. 60.
Fejér CD. I. 481. – Wenzel Árpádk. Uj okm. I. 45. – Fejér i. h. VII. IV. 59; illetőleg: II. 43.; V. I. 317.; VII. V. 90. és Knauz-nál i. h. I. 75.
A mint tehát abból, hogy egyes okleveleink a kalocsai főpapokat egyszerűen püspököknek nevezik, még nem következik feltétlenül, hogy Kalocsán Szent István csak püspökséget alapított; úgy viszont abból, hogy egyes okleveleink az előbbi oklevelek keltét megelőző, vagy egyező időből a kalocsai főpapokat érsekek-nek mondják, feltétlen bizonyossággal következik, hogy Kalocsa tényleg érsekség volt. Már pedig hiteles adataink szerint Asztrik is, az első kalocsai főpap, és György is, Asztrik utóda, kalocsai érsekeknek mondatnak. Ezt bizonyítja az 1007-ben tartott frankfurti zsinat egyik oklevele, a bambergi püspökség alapítólevele, a melyen olvasható: Asztrik, a magyarok érseke, jelen voltam és aláírtam.* És az így alapított új püspökség évkönyvei 1012-ről azt mondják: A sírbolt előtti oltárt felszentelte Asztrik (Ascherik) a magyarok érseke* Ezt igazolja a pécsváradi alapítólevél (1015), mely Asztrikot határozottan kalocsai érsek-nek mondja.* Ehhez járul, hogy György, ki a kalocsai főpapi székben Asztrik utódja volt, I. Endre megbízásából, követi minőségben, Toulban járt IX. Gergely pápánál és e követség emlékét fenntartó, teljes hitelű iratunk őt határozottan kalocsai érseknek mondja.* Igazuk van tehát azoknak, kik állítják, hogy Szent István Kalocsán érsékséget állított fel és ezzel a Pauler-féle, tetszetős, de egyházjogi lehetetlenségre épített konjektura magától elesik.
Harduin Collectio Concil. T. VI. P. I. col. 772.
Annales Babenbergenses, Pertz-nél: Monum. Germ. Script. XVII. 636.
A pécsváradi alapítólevél különböző átiratairól lásd Városy Gyula jeles fejtegetéseit Schemat. Cleri Archidioec. Coloc. et Bacs. 1879. XXXIII–XXXVII. 1. V. ö. még; Karácsonyi I. Sz. István okl. 76. és köv. 1. lévő kitűnő kommentálását.
Pertz Mon. Germ. St. IV. 485., 509. 11. Jaffé Regest.. 3222. sz. V. ö. P. Weiser jeles czikkét Schem. Col. 1881. XIII. és köv. 11.
