Lovagrendek.
Lovagrendek.
A Szent János lovagrendnek a felhévvizi prépostságon és káptalanon kívül volt még a Szt. Lélekről nevezett házuk és kórházuk óbudán; Szt. Erzsébet-ről czímzett kórházuk Kelenföldön és Szt. Miklós-ról nevezett házuk Pesten.*
Rupp. Budapest és körny. hely. tört. 38., 166, és 248. l.
A keresztény foglyok kiváltására 1209-ben alapított trinitarius lovagrend, 1738 márczius 20-án telepedett meg az óbudai határban fekvő máriaczelli hegyen. Ezen a hegyen ugyanis gróf Zichy Péter, ki az óbudai uradalom birtokosa volt, 1724-ben kápolnát épített a Mária-Zellben látható kegykép hű másolata részére. Özvegye Bercsényi Zsuzsánna asszony és fia gróf Zichy Miklós ezt a kápolnát átadták őrzés végett a trinitárius rendnek s kolostor építésére telket adományoztak s nagyobb összegű alapítványt tettek. Utóbb, 1749-ben, Miklós gróf a saját palotája mellett állított helyre egy házat, hogy ott is lakhassanak. Egy másik fióktelepe volt a rendnek a budai hegyek között fekvő Makkos-Mária búcsújáró-helyen. A trinitariusok kolostorát II. József 1783-ban, előbb rokkantak háza gyanánt, utóbb katonai raktárnak használták fel.*
V. ö.: Rupp. i. m. 44–45. 1.
