Óbudai prépostság és káptalan.
Óbudai prépostság és káptalan.
A pilismegyei egyházi intézmények sorából mind régiségével, mind előkelőségével kimagaslott a Szent Péter apostolról elnevezett óbudai prépostság és káptalan. Alapítója Turóczi krónikájának értesítése szerint, maga szent István volt, ki azt a Keán bolgár fejedelem hadaitól elvett hadizsákmányból alapította 1022 táján.* Gyarapították, a prépostságot és káptalant I. László és II. Géza királyok. Ez utóbbi építette fel pompás templomát is, a melyet 1150-ben Martinius egri püspök szentelt fel.* A prépostság és káptalan gazdagságáról fogalmat alkothatunk magunknak II. Endre királynak 1212-ben kelt kiváltságleveléből, a mely a káptalani határt írja le.* E szerint a Császárfürdőtől nyugatra eső terület, a közbeeső hegyeken-völgyeken át, egész a Pilis-hegy oldalig nyúlt fel s kelet felé a Dunától volt határolva. És az óbudai káptalan II. Endrétől kezdve csaknem minden királyunk és királynőnk bőkezű gondoskodásának volt tárgya. Sokat köszönhetett Nagy Lajos király anyjának, Erzsébet királynőnek, ki templomát is ujjáépíttette, Szilágyi Erzsébetnek és első sorban Borbályának, Zsigmond király nejének, a kinek Óbuda legkedvesebb tartózkodási helye volt. Mint hiteles hely, elsőrangú szerepet vitt hazánk jogtörténetében. Hivatalos kiadványaiban a Capitulum Eccl. Budensis, a budai egyház káptalana nevet viselte. Prépostjainak elég pontos és teljes névsorát ösmerjük. Fennállott 1648-ig, a mikor is javadalmával együtt, az esztergomi érsekség papnevelőjének javadalmázására fordíttatott. Újabban csupán czimét adományozzák.*
Chronicon. Cap. I. 31. 1.
Timon Sam. Epitome Chrondos. az 1151-ik évről.
Fejér. Cod. Dipl. III. I. 18–121. 1.
V. ö.: Rupp. Budapest és környékének helyrajzi tört. Pest, 1868. 11–21. 1.
