Az 1590 évi összeírás.
Az 1590 évi összeírás.
A török hatalom alól felszabadulva, a megyei hatóság első teendője volt a vármegye állapotát megösmerni. E czélból tehát összeirást rendelt el. És ez az összeírás nagyon szomorú képet tár elénk. Ugyanis az első kecskeméti járásban volt összesen 9 olyan hely, mely lakott is volt, portával is bírt. Ezek Ócsa, Tótalmás, Kóka, Szecső, Izsák, Czegléd, Nagykőrös, Kecskemét és Jánoshída. Volt pedig ebben a 9 helységben összesen 205 5/32 porta. Lakatlan hely volt e járásban 50. A szabadalmas kun községek közül lakott volt 4 helység: Kunszentmiklós, Fülöpszállás, Szabadszállás és Laczháza;. a többi 19 lakatlan volt, 22 pedig csak néhány lakossal bírt.
A második (váczi) járásban volt 31 lakott hely 5 1/32 portával és 47 lakatlan. A harmadik (pilisi) járásban lakott hely 5 1/5 és 1/32-ed portával és 38 lakatlan, elhagyott hely; és végre a negyedik (solti) járásban volt 27 lakott hely 7 3/4 és 1/32 portával és 114 lakatlan hely.
304Összegezve ez adatokat, megdöbbentő eredményre jutunk. Volt a vármegyében összesen 39 4/22-ed porta, tehát az 1495-iki állapotnak jóformán csak 1/30-ad része. A névszerint ösmert községek száma volt, a kun kerületet is beleértve, 380, a melyből csak 112-nek volt lakosa, 268 pedig üresen és romban állott.
Még szomorúbbá válik e kép, ha figyelembe vesszük, hogy a lakott helyek között olyanok is szerepelnek, a melyekben csak néhány lakos volt. Így például Sződön összesen 4, Isaszegen néhány odavándorolt sváb, Varajdon 7. A községek legnagyobb részénél, hol földesúri birtokot találtak, még azt sem tudták megállapítani, hogy annak vajjon ki a birtokosa.*
V. ö.: A vármegye levélt. Miscellan. Nr. 3. Közölve Galgóczy. Pest, Pilis és Solt törv. egyesült megye monografiája. I. R. Bpest, 1876. 64. és köv. 1.
