Bizalmatlansági szavazat.
Bizalmatlansági szavazat.
A vármegye törvényhatósági bizottsága 1905 július hó 17-én tartott közgyűlésén olvasták fel a Fejérváry-kormány leíratát, a melyben kinevezéséről értesíti a vármegyét és működéséhez annak támogatását kéri.
A kormány leíratához csak egy szónok, Gulner Gyula szólott hozzá. erős szónoki lendülettel, hogy mivel a kinevezett kormány nem alkotmányos és parlamentáris, mert alkotmányunk és törvényeink előfeltételeinek meg nem felel, a vármegye közönsége vele szemben a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik; támogatását tőle megtagadja és a leíratot egyszerűen az irattárba helyezi.
Ugyanekkor a közgyűlés egyhangúlag elfogadta a 65-ös bizottság következő határozati javaslatát:
I. A községek által kezelt borital- és húsfogyasztási adók, a mennyiben önként befizettetnek, a községek által elfogadhatók; elvárjuk azonban a községek törvénytiszteletétől, hazafiságától és az ország alkotmánya iránt érzett hűségüktől, hogy miután ezen adók szintén az országgyűlés által meg nem szavazott adók jellegével bírnak, ezen adókat nem bocsájtják a kormány rendelkezésére, hanem letétileg lehetőleg gyümölcsözőleg elhelyezik teljes jogfenntartással és teljes megbízható pénzintézeteknél, a községi törvény 121. §-a értelmében.
II. A kiegészítési és békelétszám felemelése czéljából behívott tartalékosok és póttartalékosok behívói a képviselőház folyó június hó 21-én hozott határozata értelmében nem kézbesíthetők. E pontnál Babó Mihály bizottsági tag azt indítványozza, hogy a behívóknál már a szolgabírák tagadják meg a közreműködést, hogy így a gyöngébb, tehát az önvédelemre nem képes jegyzői kar a zaklatástól már itt is megvédelmezve legyen.
III. Az alispán folyó évi 22139. sz. a. a hadseregbe önként belépők részére szükséges belépési bizonyítványok kiállításának és kiadásának eltiltása tárgyában kelt rendeletét helyesli és ahhoz teljes egészében hozzájárul a bizottság.
IV. Azon felmerült kérdésre, hogy a 13378. kig. 923. kgy. sz. határozat 3. pontja miként értelmezendő, kimondja a bizottság, hogy a hivatkozott pont rendelkezése annyira világos, hogy értelmezésre nem szorul, különben kétség esetén csakis a közgyűlés lenne hivatott annak bővebb magyarázatára.
V. A bizottság kimondja, hogy a legszélesebb módon közhírré teszi a vármegyei adózók körében, hogy az alatt az idő alatt esedékessé váló adót, míg a költségvetés az országgyűlés által megállapítva nincs, takarítsa meg s a törvényes fizetési kötelezettség időpontjának elérkeztéig tegye félre s azt el ne költse.
413VI. 1905 január 1-ső napjától kibocsájtott fizetési meghagyások, melyek már elnevezésüknél fogva is fizetési parancsnak tekintendők, nem kézbesítendők, (21781. kig. 1336 kgy. 1905.)
Végül kimondotta még a közgyűlés, hogy a községi és rt. városi tisztviselőket a passzív resistentiából kifolyólag rájuk háramló bármely sérelmeikért nemcsak erkölcsileg, hanem minden más tekintetben is támogatni fogja.
Egyébként a vármegye községi jegyzői 1905 július 12-én tartott értekezletükön kimondották, hogy a vármegyei törvényhatóság kebelében alakított 65-ös bizottságnak a határozatait föltétlenül végrehajtják. Az eljárás egyöntetüségének biztosítására kilencz tagú állandó bizottságot küldtek ki és a permanens bizottság megállapításainak korlátai között, feltétlen kartársi egyetemlegességet vállaltak egymásért – egyenként és összesen.
A vármegye hatósága alatt álló rendezett tanácsú városok, – részint szóbelileg, részint átíratok útján – jelentették be csatlakozásukat. Ily módon az egész vonalon szervezett ellentállás megakasztotta a belkormányzat gépezetét és előre látható volt, hogy csakhamar erős összetűzésre kerül a dolog a kormány és a vármegye tisztikara között.
