Tahy István. Az alkotmányvédő pénztár.
Tahy István.
Az alkotmányvédő pénztár.
Az alkotmányvédő pénztár.
Általános meglepetést keltett, a főispáni szék váratlan betöltése. Főispánná Tahy István kamarást, nyugalmazott vármegyei aljegyzőt nevezték ki. A kinevezést tudató belügyminiszteri leírattal a 65-ös bizottság már október hó 28-án foglalkozott s hosszas, beható tanácskozás után kimondotta, hogy a november 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésnek indítványozni fogja, hogy a kinevezett főispántól a szokott esküt ne vegye ki. Ugyanekkor elhatározta a bizottság, hogy a közgyűlés szeptember 18-iki utasítása alapján a vármegye adófizetőit felhívja, hogy a múlt évi állami adójukkal arányban álló összeget bocsássa a vármegye rendelkezésére. Ennek a felhívásnak a szövege – melyet báró Prónay Dezső elnök és Szabó Géza jegyző írt alá, – a következő:
Felhívás Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye adófizető polgáraihoz!
Alkotmányválság napjait éljük.
Alkotmányellenes kormány viszi az ország ügyeit, mert olyan, a mely nem a legutóbbi képviselő-választások alkalmával többségre jutott ellenzéki pártok programmja alapján, hanem annak ellenére, sőt az országgyűlés mindkét házában történt leszavaztatása daczára is, a képviselőház határozottan kijelentett akaratával és tilalmával szemben kormányoz.
Országgyűlés együttlétében maga az országgyűlés van hívatva arra, hogy a kormánynyal szemben az alkotmányos ellenőrzést gyakorolja, cselekedeteiért feleletre vonja. Úgy de az országgyűlés a kormány alkotmányellenes tanácsára elnapoltatott és így az önkormányzati testületek között első sorban a törvényhatóságokra vár a feladat, hogy híven történelmi, dicső szereplésükhöz, védelmére keljenek a veszélyben forgó alkotmánynak, védelmére nem harczi eszközökkel, hanem a törvényes ellentállásnak fegyverével, tehát magának a törvénynek előbb-utóbb diadalt szerző erejével, a melyet a történelem folyamán – sajnos – gyakran, de mindig sikeresen használt.
Ez a törvényes ellentállás pedig abban áll, hogy a törvényhatóságnak joga van megvonni a kormánytól az országgyűlésileg meg nem szavazott adójövedelmeket és megtagadni az országgyűlésig meg nem szavazott adójövedelmeket és megtagadni az országgyűlésileg meg nem ajánlott ujonczok kiállítását.
416Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye sem maradt el az ország alkotmányához rendületlen hűséggel ragaszkodó törvényhatóságok sorából s azért élve az ellentállás törvényes fegyvereivel, határozataiban kimondja, hogy mivel a kormány az állami közjövedelmek beszedésére és az újonczok kiállítására törvényes felhatalmazással nem bír, úgy a törvényhatósági tisztviselőket, valamint a vármegyébe kebelezett községek elüljáróit eltiltja attól, hogy az állami adókat beszedjék, sőt el is fogadják, valamint, hogy az országgyűlés által meg nem ajánlott újonczok kiállítását bármi tekintetben előmozdítsák. A borital és húsfogyasztási adókra nézve pedig, minthogy azok is oly jövedelmet képeznek, a melyek felett a kormány országgyűlési megszavazás nélkül nem rendelkezhetik, utasította a községi elüljárókat, hogy ezeket hajtsák ugyan be, azonban az esedékes részleteket ne szállítsák a kir. adóhivatalba, hanem helyezzék el takarékpénztáraknál, mint betéteket.
E határozatokat a kormány az önkénytesen fizetett állami adók elfogadására, az önként előálló újonczokra és a borital és húsfogyasztási adókra vonatkozó részében megsemmisítette.
De a törvényhatósági bizottság ezt a megsemmisítést tudomásul nem vette; nem vehette pedig azért, mert a netalán törvénybe ütköző vármegyei határozatok megsemmisítésének jogát csak alkotmányos kormány gyakorolhatja és még kevésbé semmisítheti meg egy alkotmányellenes kormány a vármegyének épen az alkotmány védelmére szigorú törvényes jogkörében hozott határozatát.
A vármegye törvényhatósági bizottsága tehát továbbra is változatlanul fenntartotta határozatait.
A kormány megsemmisítő rendeletével kétségtelen bizonyságát adta annak, hogy az alkotmány biztosítékait megkerülve, az országgyűlés tilalmával daczolva, igyekszik magának adójövedelmet és újonczokat biztosítani.
Ezen kísérletek vajmi csekély eredménynyel fognak ugyan járni, mert a nemzet túlnyomó többségével szemben sikeresen alkalmazható törvénytelenségeknek az ideje lejárt. Lehet azonban, hogy éppen e sikertelenség fogja a kormányt arra ösztönözni, hogy nyíltan előálljon a törvénytelenség erőszakos eszközeivel és felfüggeszsze a rendeleteinek nem engedelmeskedő vármegyei tisztviselőket és községi elüljárókat.
A vármegye törvényhatósági bizottsága kijelentette, hogy a vármegyei tisztviselőket és községi elüljárókat a vármegyei határozatnak megfelelő eljárásából eredhető támadásokkal szemben minden rendelkezésre álló eszközzel védelmébe veszi és bennünket bizott meg azzal, hogy az őket érhető jogsérelem orvoslási módjára nézve tegyünk javaslatot.
Javaslatunkra a törvényhatósági bizottság közgyűlésében döntött e kérdésben és határozatának teszünk eleget, a midőn azzal a felhívással fordulunk a vármegye közvetlen adófizetőihez, hogy a múlt évi állami adókkal arányban álló összegeket bocsássák a vármegye rendelkezésére és e czélból, a csatolt posta-takarékpénztári befizetési lap felhasználásával, fizessék be a „Magyar Általános Takarékpénztárba.”
Az ezután befizetendő részletekhez szükséges befizető lapokért forduljanak a községi jegyzőkhöz, kik utasítva vannak befizetési lapokat ingyen adni.
Az így egybegyűlő összegnek az lesz a rendeltetése, hogy a törvénytelenül felfüggesztett tisztviselők és elüljárók megkapják jogos javadalmazásukat.
A törvényhatóság teljes szavatosságot vállal arra nézve, hogy akkor, ha az alkotmányos élet helyreálltával ezen alap megszünik, minden befizető 3.6% kamattal együtt visszakapja pénzét, a melyet kívánatra az illető adótartozásának törlesztésére lehet fordítani.
A befizetésekre a törvényhatóság nem kényszerít egy adófizető polgárt sem, mert erre joga nincsen. Mégis bízunk abban, hogy a törvényhatóság nevében tett eme felhívásunknak sikere nem marad el, nemcsak azért, mert mindenkinek érdekében áll, hogy az alkotmányellenes kormányzat megszüntével utólag amúgy is lerovandó állami adótartozását már most, jóhitelű pénzintézeténél gyümölcsöző betétben félretegye, de főleg azért, mert meg vagyunk arról győződve, hogy országunk legfőbb kincsének, önálló nemzeti létünk zálogának, ősi alkotmányunknak megvédelmezéséhez híven mindig tanúsított hazafias magatartásához – a vármegye lakossága osztatlan érzelemmel csatlakozik s ezzel előmozdítja a képviselőházi többségben nyilvánuló nemzeti akarat érvényesülését.
Az isaszegi csata.
(Az Orsz. Képtárból.)
Részlet a váczi csatából (Götz tábornok halála.)
(Az Orsz. Képtárból.)
419Figyelmeztetjük az adófizető polgárokat arra, hogy az állami költségvetés hiánya csak az egyenes állami adók kényszerű fizetése alól menti fel az alkotmányellenes kormányzat idejére az adófizetőket, míg a törvényhatósági útadót és egyéb törvényhatósági alapok járulékait, valamint a községi pótadókat állandóan kell fizetnünk, mert ezekre az adómegtagadási jog nem vonatkozik. Ezek pontos befizetése kettőzött fontossággal bír éppen a jelen válságos időben, midőn az országgyűlés együtt nem létében a megtámadott alkotmányt vármegyének és községnek kell tisztviselői és elüljárói útján megvédelmezni.
Adófizető polgárok;
Teljes bizalommal intézzük felhívásunkat hozzátok, mert erős a hitünk, hogy az alkotmány védelme mindnyájunkat egy sorban talál és sietni fog e vármegye minden hazafias polgára filléreivel hozzájárulni annak meggátlásához, hogy az alkotmány becsületes és állhatatos szolgálata miatt a vármegyének egy tisztviselője, a községnek egy elüljárója se veszítse el a maga és családja megélhetésének anyagi biztosítékát.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága által kiküldött 65-ös bizottságnak 1905. évi szeptember hó 18-ik napján tartott űléséből.
Meg kell jegyezni, hogy erre a czélra gróf Károlyi Sándor már 25000 koronát és báró Prónay Dezső 10,000 koronát juttatott a bizottság rendelkezésére.
