Hajós.
Hajós.
Hajós.
Hajós (Dömsödi). 1465-ben Öllyei előnévvel, 1488-ban Bereczk fia Mihály és birtokos társai Hajós község határában fekvő orbágyszentgyörgyi birtokuk régi határait helyreállíttatják. 1539-ben Mihály megveszi Izdrai Kis György pusztáját a dömsödi határban. 1590-ben fia, László birtokos Dömsöd és Czáregyházán (eltünt hely). 1676-ban István Pest vármegyétől bizonyítványt kap egy 1540. évben kelt Dömsödi Hajós Mihálynak adott kiváltságlevélre vonatkozólag. Ugyanaz időben vásárolja János és Gergely fivéreivel Szent-Iván pusztát a Szecseyektől. 1704–11-ben Gergely alezredes a Cseplész János ezredes által vezénylett kiskunsági kurucz huszár-ezredben. 1761-ben György Fehérmegyébe költözik, Abán birtokos. A fehérmegyei ág defiliál unokái fiaiban a XIX. század végén 1790-ben László, kinek neje Ropeczky Anna, ennek gömöri birtokára költözik, fiai a nógrádmegyei Sebőre költöznek; ott birtokos jelenleg unokája, László. A Dömsödön maradt ágból József 1848-ban megyei főjegyző és a dunavecsei kerület első parlamentáris képviselője, 1856–1883-ig a Pesti hazai első takarékpénztár elnök-vezérigazgatója. 1861-ben fivére Menyhért megyei főadószedő. Fia, Kálmán szolgabíró 1872-ig, tb. főjegyző 1881-ig. József fia József cs. és kir. kamarás 1878-ban segédszolgabíró. 1892-ben országos képviselő és a pesti hazai takarékpénztár igazgatója. 1898-ban az Országos Közp. Hitelszövetkezet alelnöke, 1910-ben a Pesti hazai első takarékpénztár igazgatósági elnöke.
Czímer: kék pajzsban, zöld halmon fészkében ülő és fiait vérével tápláló pelikán. Sisakdísz: czélos kar, görbe karddal. Pajzstakarók: kék-arany, vörös-ezüst.
