Kenessey.
Kenessey.
Kenessey.
Kenessey (Kenesei). Ősnemes család, melynek nemességét II. Ferdinánd király 1626-ban megújította. Veszprém vármegye Kenese községből származik. Királyi adományt nyert Kenesén kívül Pápa, Küngös, Csajágh, Balatonfőkajár, Mezőszentgyörgy, Litér, Szilasbalhás, Megyer, Köttse, Csicsal, Fiad és Mezőlak községekre és 1848 előtt Fehér, Győr, Tolna, Sopron, Somogy, Zala vármegyékben és legújabban Pest vármegyében is elterjedt, a hol Istvánt Veszprém vármegye bizonyítványa alapján Pest vármegye nemesei sorába felveszik és kihirdettetik. Tagjai közül Péter 1625-ben pápai lovashadnagy, István († 1750.) Rákóczi titkára, bizalmas embere, később Veszprém vármegye alispánja, követe, protestáns első consiliárius. Neje Drégelyi Szondy Zsuzsánna volt. Antal (szül. 1803., † 1878.) előbb főbíró, majd alispán, korának egyik legkiválóbb jogásza volt. Kálmán, jelenleg nyugalmazott miniszteri tanácsos. István huszárőrnagy. Béla erdélyi református püspök. Pongrácz, királyi tanácsos. Móricz királyi közjegyző. Ifj. Miklós tartalékos huszárfőhadnagy. Id. Miklós a mezőföldi református egyház főgondnoka, jelenleg szentmártonkátai birtokos, a balatoni halászati társaság igazgatója, a Ferencz József-rend lovagja. Ifj. Kálmán, hajózási és vasúti főfelügyelő. Ifj. Pongrácz jogtudor, enyingi szolgabiró.
Czímer: kékben, hármas zöld halmon ágaskodó kétfarkú arany oroszlán; jobbjában kardot, baljában török főt markol. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
