Mohácsi vész után.

Teljes szövegű keresés

Mohácsi vész után.
A mohácsi vész Kalocsára is végveszedelmet hozott. A török hadak második bevonulása alkalmával, 1529 augusztus 15-én került török kézre. A várost 1529-ben az ide menekült környékbeli nemesekkel a káptalan védte, míg a prépost Budán járt, hogy Ferdinándtól, kinek pártján állott, segítséget kérjen. A segítség azonban nem jött meg, mire a káptalan több hónapi szenvedés és nélkülözés után, kénytelen volt a várost elhagyni. Julius 20-án hagyta el a még itt levő nép, a zsoldos katonaság és a káptalan egy része, a kalocsai bíróval élén, a várost. Augusztus 14-én Bajai István oltáros pap és az utólsó, még megmaradt kanonok is eltávozott, augusztus 15-én a vár már az ellenség kezén volt.
5241529 aug. 15-től Kalocsát a török állandóan megszállva tartotta. 1542-ben Kalocsát a hatvani, később a szegedi szandzsákba osztották be és török kincstári birtoknak nyilvánították. Adója az egri várkapitányság jövedelméhez tartozott. Várában állandóan 60–200 török lovas és szerb martalócz katonaság tanyázott, az ágyúk kezelését pedig két kumbaradzsi végezte. Várparancsnokai a híres Araszlán bég, utána 1543–1556-ig Musztafa aga, az előbbinek jóbarátja, ez után Murad aga 1569-ig, utána Dsefer aga. (Velics, Defterek) Utólsó agája Ezdár volt, a kitől egy levél maradt fönn 1686-ból, melyet a dömsödiekhez írt, hírt kérvén tőlük Buda ostromáról (Urad. ltár.) Kalocsát a török idő alatt a szerb őrség családjain kívül más aligha lakta. A szomszéd szállásokon, így Böddön és Bakódon találunk néhány magyar bérlőt. (Velics, Defterek).
A városra az 1602. év vált végzetessé. Szentklárai írja a dunai hajóhadak történetének 204. lapján: Az 1602. évi aldunai hadjárat alkalmával Pográny Benedek naszádkapitány Sultzot és Kolonitsot egy erős hadosztálylyal Tolnára küldötte, a török vizi ármádia megtámadására. Ezt azonban már nem találván Tolnán, a török őrséget szétverték és gazdag zsákmánynyal visszaindultak. Visszamenet Kalocsára is kitértek, martalékot szedtek benne és fölégették. A középkori szép város ezzel rommá lett. A várkastélyt, a mint azt Evlia Cselebi leírásából látjuk, a török ugyan ismét helyreállíttatta, egyéb épületei azonban eltüntek a föld színéről. Bél Mátyás mondja (Top.), hogy a lebontott épületek köveit Paksra szállították a törökök s ott belőlük új épületeket emeltek. Csak a székesegyház romjait kímélték meg. Evlia Cselebi leírása szerint 1664-ben az ismét helyreállított vár előtt egy török dzsámi és két vendéglő állott. Több épületről nem tesz említést. Állott azonban még a székesegyház romjaiban, a plebánia-templom, mely körül idővel a bunyeváczok apró viskói épültek föl. 1686-ban, röviddel Buda visszavívása után, Lotharingiai Károly szabadította föl Kalocsát a török alól. A török sereget a Dunán lefelé üldözvén, Kalocsánál hidat veretett és átkelvén, Ezdár agát megfutamította és a várat bevette.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem