II. Rákóczi Ferencz.
II. Rákóczi Ferencz.
Rákóczi felkelésének hírére 1703 nyarán egyszerre háromfelől is intéztek Halas városához rendeletet. A budai vár parancsnoka meghagyta nekik, hogy a vár erődítésére 12 embert és egy szekeret állítsanak ki, a kiket minden 8 nap múlva másokkal kell felváltani. Báró Globitz Frigyes János, Szeged parancsnoka, 8 szekér szénát vagy ugyanannyi szekér élelmet követelt a halasiaktól. Reinach, a szolnoki vár parancsnoka meg a vár megerősítése czéljából közmunkaerőt rendelt ki a város polgárai közül. E közben a kurucz had szinte feltartóztatlanul közelgett a Duna–Tisza közére. Szolnok elfoglalása után a kuruczok egy csapatja Deák Ferencz, Szőcs János, Borbély Balázs, Várady János deák és Mócsy János vezérlete alatt október 3-án Halasra érkezett, hol tábort ütött. Báró Kyba tábornok, a bródi és a szávamelléki parancsnok, értesülvén a kurucz had közeledtéről, Szegedről Halas felé vette útját s a bácskai ráczok támogatásával megtámadta a Halasnál tanyázó kuruczokat. A csata, melyben Kyba báró is elesett, a kuruczok vereségével végződött; Deák Ferencz, a kuruczok vezére, csapatával Kecskemétre vonult vissza, s onnan írt a városi tanácsnak, hogy értesítse, hányan estek el a kuruczok közül. A csatában elesett 234 kurucz vitézt a szegedi parancsnok rendeletéből a halasiak összehordták s egy verembe temették, felettük egy halmot emeltek, melyet mai napig is kurucz-halomnak neveznek.
Kevéssel e csata után a ráczok támadták meg Halas városát és határából az összes lábasjószágot elhajtva, a város becslése szerint 70,000 tallér kárt okoztak. Hogy a kóborló kurucz katonaság részéről a várost támadás ne érje, a halasiak 1704-ben Rákóczi Ferencz fejedelemtől, továbbá Bay László ezredestől és Török András jászkun kapitánytól menedéklevelet nyertek. Ebben az évben a város egyfelől Rákóczi egri táborába, másfelől Horváth Sámuelnek, a földvári kurucz 408hadak vezérének rendeletére, Kalocsára küldött élelmi szereket. 1705-ben ismét Kalocsára, Bottyán várába és Patajra szállított lisztet és kenyeret a kuruczoknak. E mellett, hogy a császáriak a várost meg ne támadják, báró Globitz Frigyes János szegedi parancsnok rendeletére szekeres munkásokat küldött Szeged meg erősítésére. A kétfelé adózás ellenére a város örökös rettegésben élt a szerbek támadásai miatt. Az 1703–1705. években a ráczok szüntelenül háborgatták a halasiakat. A ráczoktól szenvedett károk miatt a város a budai parancsnok útján a kormányhoz fordult, melynek csak annyi eredménye lett, hogy a város 1703. évi adójából 750 frtot elengedtek. A ráczok támadásaitól való örökös rettegés folytonos éberségre utalta a várost. Ezért állandó őröket tartott s a mint valamit megtudott a ráczok tervéiről, azonnal értesítette a solti sáncz parancsnokát és Kecskemét városát.
Mikor 1706 szeptember 6–8-án Rabutin hada három napon át Halason táborozott, a császáriak az egész várost elpusztították, még a földbe rejtett élelmi szereket is elvitték magukkal. 1707-ben ismét Szegedre küldött a város 4062 darab kenyeret a császári őrségnek, Kalocsára pedig a földvári kurucz őrség számára 35 mérő lisztet, 30 mérő abrakot és 12 juhot, utóbb Károlyi Sándor parancsára még 900 darab kenyeret. Az 1707 május 16-ára Ónodra egybehívott gyűlésen Halas városát Halász-Váczy István képviselte. Miként a város mindkét hadakozó félnek szolgáltatott élelmet, úgy kétfelé is hívták az országgyűlésekre. 1708-ban Virmond szegedi parancsnok meghagyta a városnak, hogy a Pozsonyba összehívott labancz országgyűlésre küldjön követeket. Viszont Rákóczi Tályára hívta a várost értekezletre. A két tűz közé szorult halasiak nem tehettek mást, mint ide is, oda is elküldték követeiket, de katonát csak Rákóczinak adtak. Még ebben az évben a város a saját költségén 50 főnyi csapatot állított ki, mely Farkas János főhadnagy és Tegzes János alhadnagy vezérlete alatt indult Rákóczi táborába.
A kuruczok szerenesecsillaga már hanyatlóban volt, de a város mindvégig híven kitartott a nemzeti ügy mellett. 1709-ben Esterházy Antal hadai tartózkodtak két napon át a városban, mely alkalommal a lakosok 5 vágómarhát adtak a kuruczoknak. – 1709 május havában a pestisragály ütött ki a városban, melynek szeptemberig 1300-an estek áldozatul. Az éveken át tartó háború alatt mindenéből kifosztott s a ragálytól megtizedelt város még 1710-ben is Bik László és Dráguly kurucz ezredei számára 100 véka abrakot és 130 kenyeret küldött. 1710-ben a kurucz világnak már vége volt a Duna–Tisza közén. A várostól kiállított katonák is haza kivánkoztak. Közülök 12-en Szegedre mentek s ott lerakták a fegyvert gróf Herberstein tábornok előtt. A magára hagyott város oltalomlevelet eszközölt ki a Jászberényben táborozó Mersche tábornoktól és a budai parancsnoktól. Felsőbb utasításra 1711-ben a város összeírta a ráczoktól a szabadságharcz alatt okozott károkat, melyeket 108200 frtra becsültek. Ezenkívül a ráczok 22 halasi embert öltek meg, a kiket künn a tanyákon találtak.
