Földárak és parczellázás.
Földárak és parczellázás.
A föld ára az utóbbi két évtized alatt mint országszerte, úgy e vármegyében is lényegesen emelkedett. A jónak tartott földek áremelkedése azonban nincs 46arányban a homokföldek áremelkedésével. A jó minőségű, búzát és egyéb terményeket jól termő földek ára minőség, fekvés és vidék szerint átlagban 500–1600 korona között ingadozik kat. holdanként és ez az ár 300–600 koronáról emelkedett idáig. A homok ára azonban 40–100 koronáról, 300–1000 koronára, sőt ezenfelül is emelkedett. A szőlőnek alkalmas, jobb forgalmú helyen lévő és jó fekvésű homokot jól megfizetik.
Ha számításba vennők a filloxerától okozott károsodást és összehasonlítanók a homok értéknövekedésével, az új telepítésű szőlők és gyümölcsösök értékével és a homokterületek mívelésbe vételével elért közgazdasági haszonnal, a mérleg bizonyára az utóbbi felé hajlanék vármegyénkben.
Földforgalmunk élénk. Az alvidéki földmívelő nép megtakarított pénzét jóformán csak földbe fekteti. Homokot vásárol a munkás, a cselédember, hogy 1–2 hold szőlőt és gyümölcsöst telepítsen, mely megélhetésének biztos alapja.
Mindezek s a középbirtokot fokozott mértékben terhelő termelési költségek azt eredményezték, hogy e vármegyében a parczellázás az utóbbi két évtizedben igen nagy méreteket öltött; több nagy- és középbirtok oszlott meg és a jegenyés nagy majorok helyén, a kis tanyák százai keletkeztek.
Nincsenek pontos adatok arra, hogy az utóbbi három évtized alatt mily nagy területek kerültek parczellázás alá, de hozzávetőleges számítás szerint, a 200 kat. holdon felüli és nagy birtokokból legalább is 150.000 kat. holdat parczelláztak fel. Magában a dabasi járásban 20–25.000 kat. hold oszlott így meg. Az utóbbi időben, 1895-től számítva, legalább 90.000–100.000 kat. holdra tehető ama 200 kat. holdon felüli birtokok területe, melyeket elparczelláztak. Ezenkivül a 200 holdnál kisebb elparczellázott birtokok területe is igen tekintélyes. A parczellázás az alsódabasi, kiskőrösi és monori járásokban a legnagyobb.
A parczellázások kezdetén, különösen az alvidéken, a vásárló nép még nem számolt annyira az anyagi erejével, mint ma. A számítás nélkül, olykor rendezetlen kölcsön-ügylettel, szerzett földek azután csakhamar gazdát cseréltek.
Az is tény, hogy a parczellázás, törvényes rendelkezés hiányában, sok helyen a közczélokra való tekintet nélkül történt és sok rendezetlen állapotot teremtett, mert legnagyobb részüket üzérkedő szempontok irányították.
