Földmívelés.
Földmívelés.
A vármegye területének az a része, mely szántónak alkalmas, kevés kivétellel már eke alá került, sőt sok vidéken oly területeket is feltörtek, melyek szántónak nem alkalmasak és rét-, legelő- vagy erdőként – kellő mívelés és kihasználás mellett – állandóbb és biztosabb hasznot hoztak volna. Különösen a szíkes földekből sok olyant törtek fel, melyet ismét parlagnak kellett hagyni.
A szántóföldek megmívelése általában kellő gonddal történik; a rétek gondozására és a legelők, de különösen a közös legelők ápolására azonban sok helyen nem helyeznek kellő súlyt a kis-gazdák.
A termelés fokozására és fejlesztésére való törekvést igazolja, hogy a vármegye törekvő gazdái, néhai Cserháti Sándor gazd. akadémiai tanár irányításával, s részben a vármegye gazdasági egyesületének közreműködésével, 1889-től, 53majdnem minden évben búza, rozs, árpa, zab, tengeri, burgonya s takarmányfélékkel és műtrágyákkal érdekes kísérleteket tettek.
A fekete ugar már csak elvétve található; a haladó gazdák ezt takarmánynövénynyel és trágyával pótolják. Azokon a vidékeken, a hol az állattenyésztés és tartás fejlődöttebb, a gazdaságok a trágyatermelésre nagy súlyt helyeznek. Vannak gazdaságok, sőt uradalmak, melyek a szántóföldet már négyévenként áttrágyázzák; a hatévenként való áttrágyázás pedig a jobban kezelt gazdaságokban általános. A belterjesebb gazdaságok a kőbányai sertés-szállásokon, a budapesti állatvásárokon és vágóhídakon, a kaszárnyákban, a fővárosi szeméttelepen és másutt összevásárolják a trágyát, melyet vasuton távolabbi vidékre is elszállítanak. A vármegyének alsó részén azonban – különösen a kistanyás gazdák – még sem a trágyatermelésre, sem a kezelésre nem helyeznek kellő súlyt, földjeiket pedig erősen kihasználják. Egyes helyeken ugyan e téren is haladás észlelhető, de általában még igen sok a kívánni való. A műtrágya használata terjed. Különösen a szárított sertéstrágyát, superphosphátot, a kálisókat, a légeny-trágyákat alkalmazzák nagyobb mértékben. A nagyobb és répatermelő gazdaságok fokozatosan térnek át a műtrágya használatára, mely a kisebb gazdaságokban is terjed, különösen a Csepelszigeten.
A biai gazdaság (talaja túlnyomóan fennsíki fekvésű agyag) czukorrépa alá katasztrális holdanként 2 m. superphosphátot, 0.5 m. chilisalétromot ád. Búza és rozs alá 2 m. superphosphát, a gyenge vetésekre fejtrágyául 0.5 m. chilisalétrom alkalmaztatik. Mindezt ott, hol a talaj megkívánja. Búzánál lehetőleg kerülik a chilisalétrom fejtrágyát, mert ez késlelteti a beérést; a kései búza pedig több esélynek (p. rozsdának) jobban ki van téve.
A györgyei gazdaság búza alá szintén 2 m. csontliszt superphosphátot ád. Rozs alá (homokos talaj ) 2.70 m. Thomas-salakot (19–20%), 0.70 m. 40%-os kálisót és 0.30 m. chilisalétromot alkalmaz őszszel; tavaszszal pedig 0.50 m. chilisalétromot fejtrágyául. Igy a szalmatermést is fokozza, mely 20–25 m. holdanként. Szőlő alá pedig őszszel 2 m. csontliszt-superphosphátot 60 k. kálisóval és 60 k. chilisalétrommal trágyáz.
A gazdasági gépeknek és eszközöknek is minden neme el van terjedve a gazdaságokban. A fagerendelyes ekét a különféle rendszerű egy- és többtestü vasekék jóformán kiszorították. A fa-tengelyes szekeret a vastengelyü váltja fel. A vetőgép nagyon el van terjedve. Terjednek a magválasztó hengerek és rosták is, bár még az alföldi kisebb gazdák a vetőmag kellő megválasztására és előkészítésére nem mindenütt helyeznek kellő súlyt. A fűkaszáló és arató-gépek használata is terjed. Ez idő szerint az arató-gépek számát már 180–200-ra lehet tenni és ennek egy része a kis-gazdák kezében van. A cséplőgépek minden rendszere elterjedt. Gőzmozdony, mely túlnyomó részben cséplőgéppel is fel van szerelve: 1076 van a vármegye területén. Gőzeke 12 garnitura és magánjáró, – melynek gőzgépe a szántáson kívül egyéb czélra is használtatik, – 6 helyen van. A gőzgépeket a kis-üzemben a benzin- és petroleum-motor váltja fel. A különféle fontosabb gazdasági gépeket és eszközöket – a gőzgépek kivételével – újabban nem írták össze, s így csak hozzávetőlegesen állapíthatók meg.
A vármegye felső részén, a szemes életneműek termesztése mellett, nagy súlyt helyeznek a gazdák a takarmányfélék és a czukorrépa termesztésére is; az alsó részen inkább a szemtermesztés lép előtérbe. Kereskedelmi növényekből a dohányt termesztik nagyobb, a repczét, czirokot kisebb mennyiségben.
A mezőgazdasági termelvények mívelése vidékenként talajminőség szerint oszlik meg.
A búzát a kötöttebb és szíkes jellegű földeken; a Tiszára dűlő és a dunamenti lapályföldeken és a Felvidéken a jobb fennsíkokon termesztik nagyobb mértékben. Általában a tiszavidéki őszi búzát vetik; egyéb fajtákat kevesebbet; a tavaszi búzát pedig csak kivételesen, pótlásképen.
1908-ban 118.939 (206.683 katasztrális hold) őszi és 1051 hektár (1827 katasztrális hold) tavaszi búzavetés volt,* melynek termés-eredménye 1.132,696 m. tett. A pestmegyei búza átlagsúlya hl.-ként 79 kg-ra tehető. Átlagban minőségre és sikértartalomra a tiszavidéki búza mögött áll ugyan, de közvetetlen 54ez után következik. A pestmegyei búza egy része tiszavidéki számba megy.
Egy hektár = 1.7377 kat. hold = 2.317 magyar hold ŕ 1200 -öl. A bevetett területet és a termésmennyiséget tájékozásul a statisztikai évkönyvből jegyeztük ki az 1908. évről.
Rozsot már többet vetnek, mert a vármegye talajának nagy része erre alkalmasabb és mert az állattartó és a Budapest vidékén lévő gazdaságok, nagyobb szalmaszükségletüket a rozstermesztés utján pótolhatják. Bár vetnek egyéb rozsféleségeket is, mint a minő a szentiván stb. rozs, de általában a homokvidéken beváló fajtákat termesztik. Tavaszi rozsot elenyészően csekélyet vetnek. Az állattartó és a tejgazdaságokban a zöld rozs takarmányozása elterjedt. Rozsvetés 1908-ban 160,066 hektár (278,151 k. hold) volt. Termett 1.566,583 mázsa.
Árpát e vármegye sokat termeszt, de kiváló minőségű sörárpa csak a vármegye felső részén, különösen Aszód vidékén terem. A vármegye alsó részén általában és a szíkes vegyületű jobb minőségű földeken is jó árpa terem ugyan, de itt az árpa lisztességéhez a sörfőzők szempontjából szó fér; bár vásárolnak sörgyártás czéljaira ilyent is. Sörárpának a Hanna-árpaféleségeket, egyéb czélra a különféle két-, négy- és hatsoros árpákat termesztik; az utóbbiakat inkább takarmányozási czélra. Ott, a hol sörárpára dolgoznak, az elővetemény rendszerint jól előkészített kapásnövény. Az alsó részen, Czegléd vidékén, az árpát leginkább őszi kalászos után vetik. Őszi árpát nem sokat vetnek. 1908-ban tavaszi árpából 69,542 hektárt (120,845 katasztrális hold), őszi árpából 1766 hektárt (3069 katasztrális hold) vetettek. Termés-eredmény 760,947 m. volt.
Kétszerest (búza és rozs keverve) csak kisebb mértékben, inkább házi szükségletre vetnek. 1908-ban 3642 hektárt (6328 katasztrális hold) vetettek. Termett 36,746 mázsa.
Zab a kötöttebb földeken ád jó termést. Elvetettek 37,508 hektárt (65,178 katasztrális hold). Termett 318,341 mázsa.
A hüvelyeseket, általában a száraz főzelékféléket kis mértékben termesztik és inkább pótlóvetésekre és házi szükségletre használják. Köles 1122 hektár (1949 k. hord). Borsó 507 hektár (881 k. hold). Bab 1051 hektár (1827 k. hold). Lencse 259 hektár (451 k. hold), összesen 2939 hektár (5108 k. hold) vettetett el. Borsó és lencse e vármegyében, a zsuzsok kártétele miatt, kereskedelmi czélra nem termeszthető. A zöld borsónak és zöld babnak azonban jó piacza van s így inkább zöld állapotban való értékesítése czéljából és háziszükségletre termesztik. Babot inkább a felső vidéken, a pomázi, biai, váczi és lent a kalocsai járásokban termesztenek.
A tengeri mívelése a tisza- és a dunamenti jobb agyagos földeken és a jobb minőségű homokon van nagyban elterjedve. Túlnyomóan a takarmányozásra alkalmas magyar tengerit vetik, mely különben igen sok helyen a búzának az előveteménye. Elvetett terület 106,916 hektár (185,790 katasztrális hold) tehát majdnem annyi, mint a búzáé. Termés-eredmény 1.332,781 m.
A burgonyának a homokvidék a hazája. Budapest székesfőváros és általában a fogyasztási középpontok szükséglete, a főzésre alkalmas, de nem egészen parázs sárgás burgonya lévén, egyéb háziszükségletre alkalmas burgonyák mellett, a fogyasztási piaczok közelében, ezt a fajtát nagyban termesztik. – A vármegye területén több gazdasági szeszgyár is működik; az ilyen gazdaságok természetesen a saját szükségletükre, a szeszgyártásra legjobban beváló fajtákat termesztik. Elvetettek 38,567 hektárt (67,018 katasztrális hold). Termett 1.605,948 m.
A szálas és gyök takarmányfélék termesztésére a vármegyének azon a részén, a hol az állattartás lendületet nyert, nagy súlyt helyez a gazdaközönség. Főbb takarmányfélék, a már említett zöld rozson kívül, – melyet jóformán minden gazdaságban használnak – a lóhere, luczerna, továbbá a bükköny és a borsóféleségek, a baltaczim és a mohar. Takarmány-tengerit (csalamádé) jóformán minden kisebb-nagyobb gazdaságban vetnek és tömeges termelés esetén a felmaradt részt vermelik és zsombolyozzák. A takarmány-kezelésre általában kellő gondot fordítanak. Takarmány-répa 16,357 (28,424 k. hold), takarmány-tengeri 7019 (12,198 k. hold), rozsos, zabos őszi és tavaszibükköny és borsó 17,829 (30,982 k. hold), lóhere 5508 (9572 k. hold), luczerna 7136 (12,401 k. hold), baltaczim 1468 (2551 k. hold), mohar 3201 hektáron (5562 k. hold) volt vetve, rendes átlagtermések mellett.
A kereskedelmi növények közül a repcze csak 325 (564 k. hold), czukorrépa már 2935 (5100 k. hold) és dohány 4353 hektáron (7565 k. hold) termesztetik.
55A czukorrépát három czukorgyárba: az ácsiba, a hatvaniba és a selypibe szállítja a gazdaközönség. A hatvani gyár 1908-ban 120,000, 1909-ben 115,000, a selypi gyár 1908-ban 176,800, 1909-ben 208,400, az ácsi gyár 1908-ban 19,700, 1909-ben 30,700 m. Pest vármegyében termesztett répát vett át. Az összes átvett mennyiség tehát 1908-ban 316,500, 1909-ban 354,100 mázsára rúgott. Az utóbbi évek nem mindenütt adtak kielégítő termést. Az átvételi ár, az átvételhez kötött egyéb feltételekhez képest, a feladó-állomáson 190–225 f. között váltakozik mázsánként. Czukorrépát inkább a nagyobb gazdaságok vetnek, a kisgazdák kevesebbet, 2–300 holdon.
Dohányt 65 községben 389 termelő termeszt. Termett 1908-ban 5.121,051 k, melyért 2.078,390 korona 57 fillért fizetett az állam. Egy katasztrális holdon átlag 679 k termett, mely 40.56 korona átlagár mellett, katasztrális holdanként 275.46 korona bruttobevételt eredményezett. A dohány a budapesti, kiskunfélegyházi, szolnoki és jászberényi beváltóhivatalba szállítva adatik át. Túlnyomólag szegedi, debreczeni, tiszai és kevés kerti dohányfajtákat termesztenek, melyeknek csak elenyésző kis része szivar-levél, a zöme I. és II. osztályú.
Komlóval csak néhány holdon kísérleteznek egyes gazdák.
Kendert és lent jóformán csak háziszükségletre, 744 hektáron (1293 katasztrális hold) termesztenek. A kendernek nagyban való termesztésére és egy beváltótelepnek a felállítására a vármegye gazdasági egyesülete mozgalmat indított, de eddig eredménytelenül; pedig a Dunamentén ennek nagy jövője volna.
Az átlagtermések, a föld minősége és a gazdaság kezeléséhez képest, változók. Termés-átlagok megállapítására az összeírások nem mindig nyujtanak bizton támpontot. Összehasonlításképen közöljük itt hét czeglédi gazdának és a biai és tápiógyörgyei gazdaságnak 10 éves átlagtermését k. holdanként:
Czegléd
|
Bia
|
Györgye
| |
Buza
|
10.79 m
|
11.94 m
|
10
|
Rozs
|
9.50 m.
|
12.24 m.
|
9
|
Árpa
|
11.56 m.
|
12.06 m.
|
10
|
Zab
|
– m.
|
9.27 m.
|
9
|
Tengeri
|
56 hl. csős.
|
12.38 m.
|
–
|
Czukorrépa fej nélkül, fennsíki száraz talajon
|
– m.
|
134.– m.
|
130
|
A takarmányfélék átlagos termése jobb gazdaságokban a következő: luczerna 25–30, bükköny 20–25, baltaczim 10–15, lóhere 15–20, réti széna 15–20 m. (T.-Györgye). Ez az átlagtermés a jobb talaju és jobban kezelt gazdaságok átlagterméséül tekinthető. Kivételesen kövér földek nagyobb átlagot is adnak, viszont azonban a gyengébben kezelt gazdaságok és homokföldek átlaga ennél fokozatosan kevesebb.
