Társadalmi tevékenység.
Társadalmi tevékenység.
Mint említettük, a vármegye támogatása mellett a „Pest-Pilis-Solt-Kiskun-megyei állattenyésztést előmozdító egyesület” 1883-ban alakult. Első elnöke báró Podmaniczky Géza volt, alelnökei pedig Beniczky Gábor és Hajós József dr. földbirtokosok, a titkári teendőket Tahy István tb. főjegyző látta el. Ez az egyesület 1886 április hó 12-én mint „Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye gazdasági egyesület” öltött új alakot, melynek alapszabályai a társadalmi tevékenységet a közigazgatási tevékenységgel szervi összeköttetésbe hozták, s így ez alapszabályokat, melyeket Hajós József dr., Förster Aurél dr. és Tahy Lajos dolgoztak ki, a törvényhatóság 1886 január hó 13-án tartott közgyűlésében 124/886 kgy. sz. a. meg is erősítette. Ez alakjában az egyesület a vármegye gazdaközönsége képviseletének és a törvényhatóság szaktestületének ismertetett el és ily irányban is működött.
A törvényhatóság és az egyesület vezetői már az egyesület megalakulása alkalmával tervbe vették a kisgazdák hiteligényének kielégítésére és az összetartozandóság érzetének fejlesztésére a külön e czélból alakított vármegyei központtal, a községi hitelszövetkezetek megalakítását, és a törvényhatósági bizottság gróf Károlyi Sándor egyesületi elnök indítványára 163/1896 Kgy. sz. a. határozta el a hitelszövetkezetek megteremtését.
Az első hitelszövetkezet Tasson 1886. november 16-én keletkezett, 1887-ben már 10 községben alakult hitelszövetkezet, 1607 taggal, 2921 üzletrészszel, 68.886 korona 68 fillér forgalommal; 1894-ben 80 községben működött hitelszövetkezet 23.859 taggal, 48.970 üzletrészszel, 15,735.067 korona 72 fillér forgalommal. A pest-vármegyei központ kezdeményezésére, más vármegyékben is alakultak hasonló szövetkezetek, melyeknek a hitelszükségletét kezdetben ez a központ elégítette ki. Ez az intézmény 1894-ben beolvadt az egész ország hasonló szövetkezeteit magába foglaló központba, mely a „Hazai szövetkezetek központi hitelintézete” czimen folytatta működését.
A m. kir. áll. méhészeti gazdaság Gödöllőn.
A baromfitenyésztő m. kir. iskola Gödöllőn.
A m. kir. állami baromfitenyésztő-telep Gödöllőn.
Franczia pavillonos ól, egy törzs számára.
A m. kir. áll. méhészeti gazdaság Gödöllőn.
Pekingi kacsatelep.
A m. kir. áll. méhészeti gazdaság Gödöllőn.
Pekingi kacsák.
A m. kir. áll. méhészeti gazdaság Gödöllőn.
Sárga Orpington törzs-ól.
A m. kir. áll. méhészeti gazdaság Gödöllőn.
Emdeni ludak.
Tórészlet.
51A pestvármegyei szövetkezetek megalakításában, mely az egész országra kiható szövetkezeti hálózatnak a magva volt, gróf Károlyi Sándor elnök és Hajós József dr. alelnök vezették az alapítás és kiépítés nagy munkáját, kiket ebben több buzgó várm. vezetőtisztviselő és gazda támogatott; így elismerésre méltó tevékenységet fejtettek ki: Baross Pál, Benedicty Gyula, Beniczky Gábor, Fáy Béla (versegi), Földváry Mihály alispán, Földváry Miklós, Förster Aurél dr., Galgóczy Károly, Gosztonyi János, Horák János, Kovácsy Gyula, id. Madarassy István, Gulner Gyula, Karsai Albert, báró Prónay Dezső, Rakovszky István, gróf Szápáry István főispán, Szilágyi Virgil, Szivák Imre dr., Tahy István, Tahy Lajos, gróf Tisza Lajos és gróf Teleki József.
Az 1908-ik év végén e vármegye területén már 133 községben működött hitelszövetkezet az országos kötelék keretében.
A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. ismét szükségessé tette az egyesület átalakulását, mert igazgató-választmánya s járási és városi választmánya eddigi szervezetük mellett, a törvény által rendelt bizottságokkal paralell nem működhettek és több oly közigazgatási teendők vonattak volna el az egyesülettől, melyekben eddig sikerrel működött közre. A vármegye gazdaközönségének az 1894. évi XII. t.-cz. végrehajtásánál való befolyása biztosítása czéljából és hogy a törvényhatóság adminisztrácziója mezőgazdasági ügyekben megfelelő legyen, az egyesület és a törvényhatóság a szorosabb összeköttetést látta szükségesnek. A vármegye e kérdést úgy oldotta meg, hogy a járási és városi mezőgazdasági bizottságok ügyeinek ellátását szabályrendeleti úton az egyesületre, illetőleg annak igazgató-választmányára s járási és városi választmányaira ruházta, az egyesület pedig alapszabályait úgy alkotta meg, hogy e kettős teendőket elláthassa. Az átalakulás 1894 november 27-én történt meg, s az egyesület 1895 február havától működik új alapszabályai alapján. A lefolyt 15 év alatt előállott változások azonban mind az alapszabályoknak, mind a vonatkozó szabályrendeletnek módosítását tették szükségessé. Ebben az ügyben most folynak a tárgyalások.
Az egyesület első elnöke gróf Károlyi Sándor volt, kit tevékeny müködésében Hajós József dr. és Beniczky Gábor alelnökök támogattak. Tahy István tb. főjegyző, – ki a titkári teendőket látta el – 1890-ben alelnökké választatván, a titkári tisztre Serfőző Gézát választották meg, ki e teendőket és a vármegyei mezőgazdasági előadói tisztet ez idő szerint is ellátja. Beniczky Gábor, az egyesület alelnöke, 1894-ben elhalván, utódjául gróf Keglevich Gábort választották meg. Gróf Károlyi Sándor, hogy teljes tevékenységét az általa alapított „Gazdaszövetség”-nek és „Hangyának” szentelhesse, 1896-ban az elnöki tisztről lemondott; örökébe gróf Keglevich Gábort helyezte a vármegyei gazdák bizalma, ki ez idő szerint is fáradhatatlan tevékenységgel vezeti az egyesület ügyeit.
Az egyesület ügyeit ez idő szerint a következő gazdák és várm. vezetőtisztviselők vezetik: Elnök: gróf Keglevich Gábor. – Alelnökök: Hajós József dr., gróf Teleki József, Darányi Béla. – A felügyelő-bizottság elnöke: Fazekas Ágoston alispán. Titkár: Serfőző Géza vármegyei mezőgazdasági előadó. – A közgazdasági és hitelügyi szakosztály elnöke: gróf Dessewffy Emil; alelnökök: Darányi Béla, Szemere Huba. – A mezőgazdasági, erdészeti és gépészeti szakosztály elnöke: Förster Aurél dr., alelnök: Haáder György. – A kertészeti és szőlészeti szakosztály elnöke Pálóczi Horváth István, alelnökök: Angyal Dezső, Rácz Sándor. – Az állattenyésztési szakosztály elnöke: Darányi Béla; alelnökök: Geréby Gyula, Gosztonyi Tibor, Berzeviczy Zsigmond. – A lótenyészbizottmányi szakosztály elnöke: Ráthonyi Reusz Henrik; alelnökök: Hauer Béla, gróf Keglevich Miklós. – A baromfitenyésztési szakosztály elnöke: gróf Teleki Józsefné; alelnökök: Hauer Béláné, Nick Edéné, gróf Ráday Gedeonné, gróf Dessewffy Emil. – A méhészeti szakosztály elnöke: Hauer Béla; alelnökök: K. Liebner József, L. Kovách Gáspár.
Az egyesület külső szervezetét a járási és r. t. választmányokon a gróf Keglevich Gábor kezdeményezésére életre hívott községi gazdakörök alkotják. Az egyesülettel szervi összeköttetésben ez időszerint 24 gazdakör működik több-kevesebb sikerrel és pedig a következő városokban és községekben: Aszód, Budafok, Czegléd, Csővár, Dunapataj, Dunavecse (járási és községi), Harta, Jászszentlászló, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Kalocsa, Monor, 52Nagykáta, Ókécske, Ordas, Pánd, Péczel, Solt, Törökbálint, Vácz, Váczkisújfalu.
Részint e gazdakörökkel karöltve, részint más törekvő községekben a földmívelésügyi miniszter támogatásával, az egyesület évenként 6–8 helyen háziipari tanfolyamot és a gazdasági ismeretek terjesztése czéljából 20–30 helyen népies előadást szokott rendezni. A háziipari téren legtöbb eredményt ért el eddig Solt, hol Galambos Adolf jegyző ügybuzgó vezetésével a kosárfonási és csipkeverési háziipar szépen fejlődött és a kosárfonók a közel jövőben szövetkezetté tömörülve, fogják munkájokat értékesíteni.
A vármegye gazdasági egyesületének keretén kívül is több irányban érvényesül a mezőgazdasági társadalmi tevékenység. Így Nagykőrösön tevékeny kertész-egyesület munkálkodik, a város gyümölcstermelésének fejlesztésén.
Fogyasztási szövetkezet, a ,,Hangya” kötelékében, 29 községben működik, Nagykátán egy nagyobb körzetre kiterjedő fogyasztási és értékesítési szövetkezet, Monoron pedig az országos szövetkezet kötelékében, gabonaraktár szövetkezet van. Ezeken kívül több fogyasztási szövetkezet is működik, melyek több-kevesebb sikerrel mozdítják elő tagjaik érdekeit.
