Önkormányzati tevékenység.
Önkormányzati tevékenység.
A törvényhatóság a köz- és mezőgazdasági ügyeket, mindenkor a közigazgatás fontos ágának tekintette. A mezőgazdasági ügyek adminisztrácziójának a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-cz. adott bizonyos irányt. A törvényhatóság azonban ezt megelőzőleg is, egyes mezőgazdasági ügyek ellátására nézve, szabályrendeleti vagy más úton intézkedett.
A szerb tövis, hernyók és kártékony rovarok kiirtását már 1871-ben rendeli el. A lótenyészbizottmányt 1872-ben alakította meg. Támogatta azt a mozgalmat, mely az állattenyésztés előmozdítása érdekében 1883-ban egyesületet alakított; hogy pedig ez egyesület tevékenységét közigazgatási úton is biztosítsa, az egyesület járási választmányait az apaállatok megvizsgálásával is megbízta. Az apaállatok megvizsgálásáról 1890-ben már szabályrendeletileg intézkedik, melyet a változó viszonyok és tapasztalatok alapján 1893-ban módosított. Az állattenyésztési egyesület azután 1886-ban, – a törvényhatóság támogatásával, – vármegyei gazdasági egyesületté alakult át, mely ettől kezdve a törvényhatósággal a mai napig szervi összeköttetésben működik.
A törvényhatóság már 1890-ben szervezte a helyhatósági állatorvosi szolgálatot. Ezt a fontos intézményt külön ismertetjük.
1896-ben, a mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894: XII. t.-cz. életbeléptetése után az egyesület igazgató-választmányát, a vármegyei mezőgazdasági 48bizottsági teendők, a járási és r. t. választmányokat pedig, a járási és városi mezőgazdasági bizottsági teendők ellátásával is megbízta és az egyesület alapszabályait vármegyei szabályrendelet jellegével ruházta fel. A megyei központban pedig vármegyei mezőgazdasági előadói állást szervezett és ez állást csak mezőgazdasági szakképzettségű tisztviselővel tölti be, ki a vármegyei központi ügykörben a köz- és mezőgazdasági ügyeket előkészíti és előadja.
Ez idő óta a vármegye közönsége a következő szabályrendeleteket alkotta meg: 1. A vármegyei mezőgazdasági bizottság szervezéséről 1895. (Ez idő szerint módosítás alatt áll.) – 2. A pásztorokról. 1896. – 3. A szarvasmarha, juh és sertéstenyésztésről. 1895., 1898., 1906. – 4. A birtok határmegjelöléséről. 1896. – 5. A szerb tövis irtásáról. 1896. – 6. A kártékony hernyók és rovarok irtásáról. 1896. – 7. A faiskolákról és fásításokról. 1899. – 8. A „peronospora viticola” elleni kötelező védekezésről. 1899. – 9. A nem állami tulajdonban levő és nem állami felügyelet alatt álló mének megvizsgálásáról. 1900. – 10. A községi segélyalapokról. (1898: II. t.-cz. 71. §.) 1900. – 11. A gazdasági cselédek lakásáról. (Jóváhagyás alatt áll.)
A törvényhatóság közgazdasági téren való tevékenységének fénypontja a kisemberek hitelszükségletének ellátása czéljából alakított hitelszövetkezeti intézmény, melyet a törvényhatóság, hathatós erkölcsi és anyagi támogatásával, a vármegyei gazdasági egyesület vezetősége és a várm. vezetőtisztviselők közreműködésével alapított s mely ma országos intézménynyé fejlődve, teljesíti nemes hivatását. Ujabban a törvényhatóság, – állami támogatás mellett, – a mezőgazdasági munkásházak építésének ügyével foglalkozik.
A régibb időben a városok és községek is közrehatottak a mezőgazdasági viszonyok fejlesztésére. Igy Nagykőrös város 1840-ben az ottani tanítóképző intézetnél gazdasági tanszéket alapított, melynek fentartására 200 hold föld használatát engedte át és ezenkívül gyakorlati és kísérleti térnek 25 hold földet jelölt ki. Ez a tanszék 1850-ben a főgimnázium keletkezésével megszünt. Czegléden Török János 1846-ban alapította a szőkehalmi földmíves-iskolát, tekintélyes nagyságú gazdasággal. A szántó és rét 300 hold, az erdő 100 hold volt. Négyévi fennállás után azonban ez az iskola is megszünt.
A községek már a régibb időben telepítettek faiskolákat, melyeknek egy részét jól is kezelték. Ezekről a gyümölcsészeti résznél lesz szó.
