Telkesítések.
Telkesítések.
A vármegyének felső hegyes-völgyes részén a telkesítések inkább a völgyi patakok és folyók szabályozására és így a völgyek termésének biztosítására szorítkoztak. A téres Alföldön azonban, részint a Duna és Tisza árjától hódítottak el a védekezési munkálatok igen nagy területet, részint pedig a belvizektől borított mocsaras, lápos területeket tették e lecsapolásokkal hasznothajtóvá.
A felső részen nagyobb ilyen munkálatok voltak: a Galga-szabályozás, mely az Acsától Aszódig terjedő termékeny völgyet, innen pedig a Hatvan-felé terülő téres síkságot mentette meg a vizkároktól. A Gerje-Perje szabályozás pedig Czeglédvidékétől Tószegig több ezer holdat mentesített a belvizektől.
A legnagyobb és igen eredményes belvíz-szabályozási munkálat volt a Kalocsa vidékén elterülő Sárvíz lecsapolása, a sárközi ármentesítő társulat által, mely Kiskőrös–Császártöltés–Dunapatajtól kezdve, le egészen Bajáig, nagy területtel szaporította a vármegye alsó részének termőterületét.
Az ármentesítési munkálatok nagy területet védnek meg a Duna és Tisza áradásától és sok oly területet tettek hasznothajtóvá, melyeken azelőtt csak a vízivad tanyázott. Ilyen társulatok a dunai részen: A szentendre-szigeti ármentesítő társulat. A csepelszigeti ármentesítő társulat. A dömsöd-pataji Dunavédgát társulat. A dob-tassi védgát társulat. A tiszai részen: a kécske-kecskeméti tiszai ármentesítő társulat. Ujabban tervbe van véve a vármegye középső részén, Soroksár tájékától az Ócsa–Alsódabas, Alsónémedi–Bugyi községektől határolt és innen Fülöpszállásig–Akasztóig terjedő területen összegyűlő belvizektől alkotott mocsaras területeknek Kalocsa irányában a Dunába való lecsapolása. 44Ezzel ismét nagy terület tétetik hasznot hozóvá. E czélra alakult a Pest-vármegyei Dunavölgyi lecsapoló és öntöző társulat 1909-ben. E társulatokat részletesen a monografia más része ismerteti.
Kisebb vidékek érdekében való medertisztítások és lecsapolások utján – melyek a kulturmérnökség sikeres munkájának az eredményei – szintén sok területet tettek hasznot hozóvá. Ily módon mintegy 7000 kat. holdat hódítottak el a mezőgazdasági termelésnek.
A vármegyében kisebb folyóvizek hiányában az öntözés nem indulhatott meg oly mértékben, mint ez szükséges lett volna. E tekintetben azonban a kulturmérnökség közreműködésével már eddig is bizonyos eredményeket értek el. Igy pl. Paládicson 120, Kispesten 100, Dukán 19, Turán 54, összesen 293 kat. holdat rendeztek be öntözésre. Alagcsövezést Nagykőrösön 80, Gödöllőn 100, Gödön 60, összesen 261 kat. holdon végzett eddig a kulturmérnökség.
A vármegye homok-vidékén, fásítás útján a homokkötés, és a hegyvidékeken a vízmosások ellen a fásításokkal való védekezés is terjedőben van. Egyes vidékeken, pl. Nagykáta, Monor és Dános vidékén, szép fásítások vannak. E téren azonban még sok a tenni való; különösen a kiskunsági rónákon és a vármegye felső, hegyes vidékein, mely utóbbi helyeken sok befásításra váró kopár terület van, melynek beerdősítése meg is indult.
