Fegyelem a fogházban.
Fegyelem a fogházban.
A fogság kirovatni szokott legrövidebb tartama két hét. Leghosszabb tartama 15 év. Elvben életfogytiglan terjedő fogság is kiróható, a mint ez az 1814. évi október 24-iki 27969. sz. helytartótanácsi leíratból kitünik, de életfogytiglani fogság az elénk került itéletekben nem fordul elő, legfeljebb a XVIII. század végén és akkor is csak kegyelmi határozatokban. A magány, a hallgató vagy dolgozó rendszer elvei még csak távolról sincsenek megvalósítva. Még csak a fölkelés, lefekvés vagy étkezés ideje tekintetében sincs a rabok szabadsága megszorítva. Ugyanez áll a rabok (foglyok) elkülönítéséről. Hosszú és rövid idejű rabok, rovott multú tolvajok és rablógyilkosok együvé kerülnek a kocsmai verekedés miatt letartóztatottakkal; fiatalok vénekkel, visszaesők az első ízben büntetettekkel, elitéltek a vizsgálati foglyokkal. Ezeknek egymástól való elkülönítését 1844-ben is csak indítványozták. (5423). Az 1819. évi 18567. sz. helytartótanácsi rendelet értelmében a másodízben halálraitélteket a többi rabtól elkülönített helyen kellene tartani, de nem gondoskodnak e rendelet következetes megvalósitásáról. Az 1784. évi 2148. sz. rendelet is előírja, hogy vigyázzanak a törvényhatóságok, hogy a rabok a fogházban össze ne beszéljenek. De ez a rendelet sem hajtható végre. Ép csak a nőfoglyok vannak elkülönítve a férfiaktól, a mennyiben ezek tömlöczei az épület emeleti részében vannak elhelyezve. Ámde ezek fölött is férfiak gyakorolják a felügyeletet. Megengedheti ugyan a kormány, a mint ez az 1796. évi 1314. sz. a. Rumprecht Kata ügyében kibocsájtott helytartótanácsi leíratból kitetszik, hogy a büntetést, kivételes körülményekre tekintettel, nem a vármegye fogházában, hanem a nőrabok elhelyezésére alkalmasabb budai apáczák klastromában, más esetekben, hogy a szegedi javítóházban töltsék ki; de az íly intézkedések ritkábban szoktak előfordulni.
Senki sem kutatja, mennyi időt töltött a letartóztatott a községi fogdában, a mezei biztos fogházában, hány napig tartott, míg a megye éjszaki vagy déli határától a vármegye fogházába elkisérték, útközben hány fogházban és hány napig tartották fogva, hányszor pofozták meg, hányszor koplaltatták. A ráczkevei úriszéknél dívott állapotok megvilágítására pedig két körülmény alkalmas. Egyik, hogy 1822-ben az óriási kiterjedésű uradalom fogházában egyetlen egy rab sincs, másik a következő, 1835-ben kelt ítélet: ,,1755. Raboskodó Török Mihály azért, mert a tömlöcztartó egy kanna bort a tömlöczbe vinni nem engedett, azt a kannával úgy fejbe vágta, hogy az rögtön eszméletét veszté. Ezért figyelembe véve, hogy raboskodása alatt már sok büntetést kelle kiállnia, raboskodásának elteltétől számítandó még egy félévi rabságra, ez alatt két ízben elszenvedendő 80 botütésekre, mai naptól kezdve pedig, egy órát mindennap kivéve, melyben a tömlöcztartó kíséretében, a friss levegőre kísértessék, szünet nélkül elzárásra, hetenként három napi bőjtre és ezenkívül minden hevítő italoktól való folytonos eltiltásra ítéltetik.” – A megyei fogház kétemeletes. A fehérnép a II. emeleten van. Ezekre is a tömlöcztartók és hajdúk ügyeltek, a minek természetesen nem maradnak el a következményei. Porubcsányi a rabnőket fürdőbe viszi. (1810. évi 1507.) A terhesség nem ritka, bárha Reviczky Imre főügyész 1831-iki jelentése szerint egy év alatt a tömlöczben csak öt rabasszony esett teherbe. Minthogy pedig a legfelsőbb rendelések szerint az ügyész tartozik a teherbeesés eltávolítására vigyázni, kéri, hogy a rabnőket a városban strázsa nélkül ne engedjék kóborolni és a vármegyeházán elvégezhető munkára alkalmazzák, szorosan felvigyáztatván ott őket. A II. emeleti faajtón, melyet csak 1811-ben helyettesítenek vasajtóval, könnyű szerrel a padlásra lehet jutni.
