Alapító oklevél. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

Alapító oklevél.

Az ezen jegyzőkönyv 1-ső folyószáma alatt kihirdetett szerződési szabályok illetőleg az alapítási oklevél szövege pedig a következő volt:

„Én Nagy Károlyi Gróf Károlyi István, Ő Császári Királyi Apostoli Felsége Arany Kulcsosa, mint a Tekintetes Nemes Pest, Pilis és Solth törvényesen egyesült Vármegyékben helyeztetett Fóthy Uradalomnak tulajdonosa, adom tudtára mindenkinek: hogy a nevezett Uradalomhoz tartozó Káposztás-Megyeri pusztámon felállítandó, s Uj-Megyer nevet viselendő gyarmaton megtelepedni kívánó lakosok részére következő örökös, magamat és maradékaimat kötelező szerződést adtam légyen ki, ugymint:

I. Minden megtelepedő kap az uraságtól:

1-ör. Háromszáz azaz 300 négyszög ölekre terjedő házhelyet, melyhez azonban semmi némű külső illetőségek nem adatnak, a mint is eziránt minden letelepedett személy magáról írásbeli Térítményt az Uradalomnak adni tartozik.

2-or. Az illyes házhelyek közül egy személy többet is vállalhat fel; ellenben ha az e végre szánt házhelyek benépesítve lennének, az Uraság nem köteleztethetik új házhelyek kiosztására.

3-or. Minden megtelepedő házzal bíró lakosok mindenféle gyárakat szabadon állíthatnak és akárminémű kézi mesterséget vagy kereskedést a hazai törvények korlátai között szabadon folytathatnak; a mészárszéki, serfőzés és mérés és épületfával való kereskedési jussok kivételével.

Ellenben a Zsellérek, kik tudniillik házzal nem bírnak, és a házbirtokosoknak nem szegődött cselédjei, kézi mesterségnél és művészetnél egyebet csak akkor folytathatnak, ha a házbirtokosok ebbeli jussokat ezeknek engednék át.

4-er. Káposztás-Megyeri Duna parton az Uraság által kimutatandó helyen való kikötő minden lakos által szabadon és közösen használtathatik, úgy mindazonáltal, hogy a Duna hajókázás és azzal egybekötött hajó vontatás akadályozva ne légyen.

5-ör. Minden házzal bíró lakos a kiosztott házhelyen tett épületeket és javításokat akárkinek szabadon eladhatja, és mind ezek, mind a Zsellérek minden, akár ősi, akár szerzett ingó és ingatlan vagyonokról szabadon rendelkezhetnek; önként értetődvén ebből, hogy az Uraság örökösödésének csak a végrendelés nélküli magvaszakadás esetében lészen helye.

6-or. Előbbeni lakhelyekről nyert elbocsátó úti és előbbeni élet módjokról szóló bizonyság levelekkel ellátott zselléreket a háztulajdonosok befogadhatnak.

7-er. Minden házzal bíró lakos alább leírt módon a község igazgatásában befoly.

8-or. A megtelepedő község kap az Uraságtól minden bérfizetés nélkül Templomra, Temetőre és Községházára házhelyet.

9-er. Jussa vagyon a községnek magok részére egyedül a község lakosait kötelező és a hazai törvényekkel nem ellenkező rendszabályokat (statutum) az Uraság hozzájárultával alkotni.

10-er. A külső elleni minden némű ügyekben az Uraság pártfogásával él a község.

II. Köteleztetik minden megtelepedő.

1-ör. Házhelyet vállaló, vagy házat vevő honi lakos a törvények által meghatározott, ha pedig idegen tartománybeli, a legfelsőbb rendelések által kiszabott mód szerint előbbeni lakhelyétől nyert tanúbizonyság, és illetőleg elbocsátó levelét az Uraságnak bemutatni tartozik.

2-or. Tartoznak a háztulajdonosok a házokban befogadandó Zselléreknek bizonyságleveleit az uraságnak 20 pengő forint büntetés terhe alatt bemutatni, mely Zsellérek befogadásában mindazonáltal a házbirtokosokat az Uraság helyes ok nélkül nem akadályozhatja.

3-or. Egy-egy 300 négyszögölből álló házhelyért és az átengedett jussok használatáért minden háztulajdonos fizet az Uraságnak évenként 25 pengő forintot három cs. kir. ezüst huszast egy finom Koloniai márkába számítva. A zsellérek pedig egy, azaz 1 pengő forintot tartoznak évenként az Uraságnak fizetni.

4-er. Minden vállalkozó köteles az Uraságnak azonnal 100 forintokat ezüst pénzben Cautió képpen előre lefizetni és a felvállalt telken a vállalkozás idejétől számítandó egy esztendő alatt az építendő házának legalább falát felépíteni, ellenkező esetben a lefizetett Cautiója és minden netalán tett fizetések és költségek elvesztése mellett, a felvállalt telke tettleg másnak fog adatni, mely ponti rendelet az esetre is kiterjesztetik, ha valaki akár gyarmati lakos, akár idegen, puszta házhelyet venne, az ilyes tartozik ezt a Cautiót az átíratásnál hasonló kötelezés mellett letenni.

5-ör. Az esztendei adót minden egyes házzal biró lakostól az evégre közülök választott pénztárnok az elüljáróság befolyásával szedi be oly formán, hogy azt egy sommában, félesztendőnkét 473előre, ú. m. Szt. György és Sz. Mihály napján az Uraságnak lefizethesse. Mely sommának pontos lefizetésére nézve az Elüljáróság kezeskedni tartozik oly formán: hogy ha a fizetés akármely okból elmaradna, az elüljáróságnak minden ingó és ingatlan javaikból valóságos végrehajtással sommás uton fog az megvétetni.

6-or. Zsellérektől évenként fizetendő egy ezüst forintot a háztulajdonosok tartoznak beszedni és azt a kiszabott időben a pénztárnoknak átaladni, mit ha elmulasztanának, vagy valamely háztulajdonos a kiszabott időben tulajdon tartozását sem fizetné le, hasonló sommás elmarasztalás, és végrehajtás útján fog az ilyes házbirtokosokon az megvétetni.

7-er. Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőztetése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni kívánók házokat homlokkal az utcza felé építeni és úgy, hogy oda semminemű dísztelen és a jóizléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből vagy zsindelyből legalább, a kerítés pedig kőfal, vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körülárkolás egyáltalában tiltatik, melyek szélirányos eszközöltethetésére megkívántatik, hogy minden építeni kívánó az építési mintát az Uraságnak jóváhagyás végett bemutassa.

8-or. Hogy a gyárak, mesterségek és kereskedés minél előbb virágozhassanak, a megtelepedni kívánóknak előre is alá kell magokat vetni azon szabálynak (statutum), melynél fogva magok között sem czéheket formálni, sem az ipart megszorító, kirekesztő kiváltságos leveleket (exclusivum privilegium) szerezni nem fognak; hanem mindnyájan ugyanazon egy jussal élhessenek, kivévén azon jussokat, melyeket az Uraság I. a 3-ik szám alatt magának feltartott és a melyeket vagy maga gyakorolhat, vagy külön szerződés útján egynek, vagy többeknek átaladhat.

9-er. A kereskedésnek és mesterségnek pedig főrugója lévén a hitel, melyet leginkább az igazság gyors kiszolgáltatása tart fel, annak okáért aláveti magát minden gyarmati lakos azon szabálynak, minélfogva a törvénykezés útját az igazság gyors kiszolgáltatásában akadályozó bírói parancsolatokkal élni nem kiván, ellenkező esetben olyanok a bíróságnál el nem fogadtatnak, lemondván egyáltaljában az ellentállássali éléstől (oppositions remedio.)

10-er. A házhelyeket akár osztály, akár eladás végett 300 négyszögölesnél apróbb darabokra elszaggatni egyáltalában tilalmas; és azért a legnagyobb házhelyek is, melyek úgy osztatnak fel, hogy a felosztott házhely minden része egy egész, két, három, vagy több 300 négyszög ölekből álló házhelyet tegyen.

11-szer. Az ilyes nagyobb házhelyek elosztását, vagy több egész házhelyeknek összekapcsolását tartoznak az osztozók, vagy vevők az Uraságnak bejelenteni, ki az osztály lehetőségét megvizsgálja és a helyben-hagyás után megtörténtet a birtok könyvbe beiktatja és a szerződéseket a történt esetre alkalmaztatja, mely végett a gyarmat évenként össze fog íratni.

12-szer. Minden birtok eladásnál tartozni fog a vevő az adás-vételbeli sommából vételrészképen (laudemium) 100 frtól 3 frt 30 kr, a ki pedig végintézet mellett jut a birtokhoz és a végrendelkezőnek nem egyenes örököse, annak becsárából 100 frttól 5 frtot tartozni fog az uraságnak fizetni, értvén egyedül ingatlan vagyont, másból az Uraság vételrészt nem kap.

13-or. Minden házvétel, mely az Uraság tudta nélkül történik, a törvény előtt erőnélkülinek fog tekintetni, annak okáért az Uraság előtt történendő olyas adás-vételi átiratásnál, ha a vételbeli somma az uraság kijátszására a vevő által csalárdul eltitkoltatnék, valamint, ha a végrendelet útján birtokba lépő nem egyenes örökös, a törvényes megbecsülésnél valamely csalárdkodással élne, az ilyes csalárdkodó költségén tartandó Uriszéken kétszeres vételrész fog vagyonából kivétetni.

14-szer. Hasonlóan, ha valaki a lakosok közül az átalengedetteken kívül akármely jussok gyakorlásába avatkoznék, az ilyes költségén tartandó úri széken 100 ezüst forint büntetésben sommás úton fog elmarasztaltatni és az elégtétel az ő vagyonából végrehajtás útján eszközöltetni.

15-ször. Köteleztetik a község az Uraságtól Templomra, iskolára és a Község házára ingyen nyert házhelyen egy esztendő alatt az építéshez hozzáfogni, ezen házhelyek más czélra leendő fordítása egyáltaljában tiltatik.

16-szor. Az Uraság képviselőségét elismerni tartozik.

17-szer. Szavazati többséggel és az Uraság helybenhagyásával alkotott új szabályokat elfogadni és azokhoz magát alkalmazni minden gyarmati lakos köteles.”

III. A belső rendszer, község igazgatása és a közjó előmozdítására nézve:

1-ör. Köteles a Község minden esztendőben és ugyancsak Januárius 1-ső és utána következő napjain egy Közgyűlést tartani, ha pedig a körülmények azt egyébbkor is szükségessé tennék, az Uraság által határidő rendeltetik és legalább 8 nappal előbb közhírül tétetik, mely közgyűlésben:

a) Helye és szavazata vagyon minden házzal bíró lakosnak.

b) Az Elnökségre az Uraság hívatik meg.

c) A Tanácskozási tárgyat szavazati többség dönti el.

d) Minden végzés csak az Uraság helybenhagyása után nyeri kötelező törvényes erejét.

Az ilyes közgyűlésen:

A) Magok részére egyedül a Községet és ennek lakosait kötelező, a hazai törvényekkel nem ellenkező és egy harmadik jussaiban nem vágó szabályok (statutum) az Uraság megegyezése hozzájárulásával alkottatnak.

B) Az ezen Szerződés kétséges pontjai az Uraság által felvilágosíttatnak, felmaradván a meg nem elégedő közönségnek a törvényes úton való keresete.

Megjegyeztetvén e pontnál, hogy a kétség és félreértés esetében a német nyelvű fordítás elmellőzése mellett, a magyar tekintetik eredeti szerkezetnek.

C) Jussa és kötelessége van a községnek az Uraság által minden hit, vallás és nemzet különbsége nélkül előterjesztett házzal bíró három lakos közül választani:

1-ör. Egy Bírót; 2-szor. Egy pénztárnokot, ki egyszersmind tanácsbeli hivatalt is visel és 3-szor. Három Tanácsbelit.

A Fő-Bíró és Pénztárnok minden három évben újra választatik, úgy szinte a Tanácsbeliek is, mindazonáltal, ha időközben akármelyik tisztviselő valamely bűn, a büntetés által terheltetnék és abban elmarasztaltatnék, azonnal Hivataljából a közgyűlési kihirdetés után kimarad, felmaradván birtokon kívül per úton lehető keresetek.

474Megszaporodván idővel a gyarmat és több Elüljárókat, vagy épen rendezett tanácsot kivánna, azok választásában hasonló módon fog befolyni az Uraság. Jegyzőt szintén az Uraság beleegyezésével fog a Község választani.

Az eképpen választott Elüljáróság a földes Uri főfelügyelési jussnak fenntartása mellett:

1-ször. Tartozik minden vagyonával kezeskedni a Pénztárnok kezelése alá bízott pénztárról és az esztendei úri adó rendes és pontos fizetéséért.

2-szor. A számadók számadásait előlegesen megvizsgálni és bővebb vizsgálatul és megbírálásul az uraságnak legföljebb egy negyed esztendő alatt bemutatni.

3-szor. A lakosok árváira való gondviselés és vagyonokra nézve kezelés, mi végett az árvák vagyonának legalább két Tanácsbelinek jelenlétében leendő összeírás, az Uraság helybenhagyásával gyámatya rendelése, a tőkék biztos helyre való kiadása és mind azokról, mind azok kamatairól felelőség, az az árvák jó és czélirányos nevelésökre és a szükséges oktatásokra felügyelés, a gyámatya számadásainak megvizsgálása és azok megbírálásául az Uraságnak leendő benyujtása és mindaz, a mi a szülők kötelessége lehetne, helyettök az árvákért elkövetni főkötelességük leend.

4-szer. A Község szolgáinak felfogadása és azok elbocsájtása hatalmában vagyon.

5-ször. Tartozik végre a belső jó rendre felügyelni, a község gazdaságát nevelni, kisebb vétségeket megfenyíteni, a polgári viszonyokból eredő ügyekben az alább meghatározott sommáig bíráskodni, szóval a hazai törvények, közigazgatás, bevett jó szokás és fennállott és állítandó szabályok szerint az egyes lakosok és innen eredő község javát előmozdítani.

D) Minden egyéb a községet érdeklő politicus tárgyak, melyeket a helybeli Tanács el nem intéz, vagy ennek intézetével a közönség be nem elégszik, a közgyűlés eleibe terjesztetnek.

2-szor. Magára vállalván az Uraság a Község pártfogását és védelmezését, de egyébiránt tulajdon jussai fenntartása, és védelmezése tekintetéből is, köteleztetik a község, vagy egyes lakosa, ha t. i. ilyeseknek az egész községre, vagy az uraság jussaira befolyással lennének, minden külsőkkel kötendő társaságok, egyességek, és más minden néven nevezendő szerződésekről, úgy minden ügyről, melyeket külsőkkel, vagy egész társaságokkal, vagy községekkel kezdendnek, minden kérelmeket, melyek az ilyesekhez intézendők lennének, az Uraságnak bejelenteni, bepanaszolni, minden akár vérengző, akár polgári megbántásokat, hogy eképpen mint tulajdon jussait, ha netalán sértve lennének, fenntarthassa és illetőleg visszaszerezhesse, mint pedig pártfogása alatt lévő gyarmati lakosait oltalmazhassa.

IV. A polgári viszonyokból támadható perekben következő idomu bíróságoknak tartoznak magokat alávetni minden Uj-Megyeri lakosok, ú. m.:

1-ször. A hazai törvények értelme szerint szabadon élhetnek választott birósággal (compromissium) mely bíróságnak tagjai, idoma, köre, határa a felek írásban foglalt megegyezésüktől függ; ha tehát a Felek valamely polgári ügyben választott bírósággal kivánnak élni, az erről szóló írásba foglalt egyességnek párját az uraságnak, a ki által mindazonáltal törvényes ok nélkül ezen jussokban nem akadályoztathatnak, beadni kötelesek.

2-szor. A község Bírája két Tanácsbelivel szóbeli summás úton bíráskodik.

a) Mindennemű polgári ügyekben, melyekre nézve magokat a Felek szóval vagy írásban ezen bíróságnak alávetik. b) Minden világos vagy könnyen tisztába hozható adósságokban, melyek 20 ezüst forintokat felül nem haladnak. c) Az adófizetésben hátra maradó lakosok ellen, ha bármi nagy sommát tenne adóbeli tartozások. A birtokon kívül föllebbvitel az Úriszékre engedtetik meg. Perbeli költségek a vesztő felet terhelik.

3-szor. Az Uraság vagy ennek a bíróságra különösen kijelölt törvényt tudó megbízottja, sommás szóbeli rövid úton bíráskodik: a) Mindennemű polgári ügyekben, ha a felek szóval, vagy írásban ezek bíróságnak magukat alávetik. b) Minden világos és könnyen tisztára hozható és 100 ezüst forintokat fölül nem haladó adósságokban. c) Az esetben, ha az Úri adó az elüljáróság tartozó befolyásával a pénztárnok által az Uraság pénztárába a kiszabott időre be nem fizettetnék. A birtokon kívüli följebbvitel a nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg. Perbeli költségeket a vesztő fél köteles vinni.

4-szer. Az Úri Szék, mely kirekesztőleg az Uj-Megyeri lakosok ügyeire nézve külön tartatik és melynek elnöke és két meghívott közbírája a földes úr, vagy annak tisztjei lehetnek, a szavazattal bíró törvényes bizonysággal következő ügyekben formás úton bíráskodik.

a) Azon viszonyok és esetekre nézve, melyek ezen szerződésből és általjában a födes úr és lakosok, úgy nemkülönben az Elüljáróságnak a lakosokkal és viszonti viszonyaiból eredhetnek, ha t. i. a község közgyűlésében el nem intéztethettek.

b) A vétel és örökösödési rész (laudemium) felett történt csalárdkodásokban.

c) A királyi haszonvételekben, úgy nem különben minden az Uraság által feltartott jussokban való beavatkozások esetében.

d) Mindennémü polgári ügyekben, melyek az előbb leírt sommás útú bíróságok körét és határát túlhaladják és melyekre nézve magokat a felek más bíróságnak alá nem vetették.

e) A számadók megvizsgált számadásai megítélésében.

f ) A község bírájától följebb vitt ügyekben.

A birtokon kívüli följebb vitel a Nemes Vármegye törvényszékére engedtetik meg.

Az Úri Széki költségek, kivévén az a) alatti ügyekben, melyek a községet terhelik, mindig a vesztő félen vétetnek meg, melyre szükséges arányt az Úri-Szék készíti és a keresetbeli ügygyel együtt megítéli. Mely ekképpen leírt szerződési pontokat és szabályokat részemről és maradékaim részéről megmásolhatatlanul úgy adtam ki: hogy az csak a község jólléte úgy kívánván, az ezen szerződés rendében leírt módon, az én, vagy maradékaim megegyezése hozzájárultával módosíttathatik, megváltoztathatik, a később hozandó új törvények értelméhez és a község korszelleméhez arányoztathatik. Mely szerződés két egyenlő példánya általam aláírva és élő pecsétemmel erősítve, egyike a Nemzetségem, másika pedig a község Levéltárába letétetik, hason nyomtatott példányai pedig minden házbirtokosnak Uradalmi főtisztem aláírásával és Uradalmi pecsétemmel kiadatik.