Ujmegyer megalakulása.
Ujmegyer megalakulása.
1831-ben gróf Károlyi István megyeri pusztájából nagyobb területet hasított ki szőlőültetés czéljából és azt úgynevezett „árendadíj” ellenében vállalkozók kezelésébe adta át. E vállalkozók egyike: Mildenberger Márton 1832-ben engedélyt kért és kapott arra, hogy az akkori pesti határkocsma tőszomszédságában, a mai közúti villamos vasút végállomása mellett, Ujpest területén az első házat megépíthesse. Csakhamar más települők is követték őt, annyira, hogy 1840-ben Ujmegyeren már 28 házhelyen 24 ház állott, 106 lakossal.
1840 április hó 5-én a gróf Károlyi uradalom intézője megalakulásra hívta össze az Ujmegyer nevet viselő telep lakosait. Az akkor lefolyt tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek az újpesti irattárban levő szövege szószerint a következő:
„A tekintetes Pest vármegyében bekebelezett, tekintetes Fóthy uradalomban helyeztetett szabad újmegyeri gyarmaton tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr előülése alatt az összes gyarmati lakosok a szerződési szabályok III-ik czikk első szakasza értelmében közgyűlést tartván, tekintetes Hutiray Sándor uradalmi ügyész úr, mint az úri jussok fenntartója jelenlétében tárgyalás alá vétettek:
1. Felolvastatott s kihirdettetett az alap-szerződési szabályok szerkezete.
2. Melynek 1. czikk 3. szakaszára, a lakosok által azon észrevétel tétetett, hogy azon pontban világosan nem foglaltatnék a bor- és pálinkamérési jussok egyenként minden házzal bíró lakosnak az Uraság általi átengedése, mely tettleg mindakkoráig általok szabadon gyakoroltatott.
Mely pont a III. czikk I-ső szakasz B. alatti szabály szerint az Uraság által oly formán magyaráztatott, hogy a bor és pálinka mérési juss szabad gyakorlata egyenként minden házzal bíró lakosnak örökösen átengedtetett, minden ezen czím alatt tartozó külön adózási teher nélkül.
3. Ugyan az I-ső czikk 7-ik szakasza felvilágositása kéretett az iránt: ha vajjon valamely ház birtokosa, az ilyen közgyűlésre meg nem jelenhetne, szavazatját megbizottja által kijelentheti-e? Község lakosai óhajtása szerint oly formán határoztatott, hogy az ilyen közgyűlésen való megjelenésre akadályozott, szavazatát akárki által is kijelentheti, ha az arra nézve megbizottja tulajdon kezével aláírott bizonyság-levelet előmutat, vagy ha azon megbízás az Uraság, vagy a Község bírája előtt történt.
4. Minthogy a zsellérek, vagy egész házat bérlők, kik bérlet házban, vagy a házrészben másod, s ezek ismét harmad zselléreket s így tovább fogadnának, az ilyen másod és harmad és a többi zselléreket fogadó zsellérek, vagy házbérlőkre nézve is kiterjesztetik, a II-ik czikk 2-ik szakasz rendelete oly formán, hogy az ilyen másod és harmad zsellérek bizonyítványait, a befogadó házbérlők vagy zsellérek, ugyanazon büntetés alatt az uraságnak bemutatni tartoznak, mire nézve a házbirtokosok az esetben, ha azon bűndíj azokon a vagyonhiány vagy rögtöni eltávozások miatt meg nem vétethetnék, azokért felelni tartoznak.
5. A II. czikk 5. szakaszára, mi az adó pontos beszedését illeti, hogy t. i. a pénztárnok az e szakaszban kitett határnapokban az uradalmi pénztárba az egész adót egy összegben befizethesse, 472szükséges, hogy az azon határnap előtt jóval beszedessék, azért leginkább, hogy a fizetésben hátramaradtak ellen, ha szükség lenne, törvényes végrehajtás is eszközöltethessék.
Jónak tartják a gyarmati lakosok, hogy mind a házzal bíró lakosok, mind pedig a zsellérek adóbeli tartozásukat Sz. György és Szent Mihály hó 1-ső napján a pénztárnoknak befizessék.
8. III. czikk 1. szakasza C. alatti pont rendelete a folyó évre, midőn még tudniillik a gyarmat csak kevéssé lenne mindekkoráig benépesítve, határoztatott: hogy csak két tanácsbeli választassék, melynek egyike pénztárnok, a másik pedig jegyzői hivatalt viseljen, továbbá hogy mind ezeknek, mind pedig a Főbírónak hivataloskodások ideje csak f. év végéig tartson, midőn ismét újak választatnak. Melyek után szavazati tübbséggel Főbírónak választatott Lőwy Izsák. Jegyzőnek s egyszersmind tanácsnoknak Holló József. Pénztárnoknak s tanácsnoknak Neuschloss Bernhard. Meghiteltetésük folyó hó 12-re határoztatott.
7. Ezen szerződési szabályok berekesztő pontjára nézve: kijelentette tekintetes elnök úr, hogy a méltóságos gróf Földesúr hazajöttével az eredeti szerződési szabályok a fent tisztelt uraság által aláírva a Községnek kiadatni fognak, az egyes házzal bíró lakosoknak pedig hason nyomtatott példányai tekintetes Burg Károly uradalmi inspektor úr aláírásával és uradalmi pecséttel megerősítve kiadattak.
8. Továbbá a gyarmat összeírása és a lakosság bizonyság leveleinek megvizsgálása minden nehézség nélkül eszközöltetett.
9. A megválasztott bírák megfontolván azt, hogy a község a bírák fizetésével még most tetemesen erőtleníttetnék, ez évre fizetés nélkül szolgálatjokat ajánlották, mely dicséretes ajánlat a község lakosaitól köszönettel fogadtatott. Kelt Uj-Megyeren, április 5-én 1840. Burg Károly s. k. inspektor, Lőwy Izsák s. k. bíró, Holló József s. k. jegyző.”
