Ipar.
Ipar.
Ujpest város területe ezelőtt, a mint már említettük, az „őstermelés czéljaira szolgált, a mit azonban a városi élet fejlődése lépésről-lépésre kiszorított, s így a város klasszikus példáját nyújtja ama fejlődési proczesszusnak is, a mely a többi városok fejlődési iránya lesz. Az őstermelés majdnem teljes megszüntével van a városban megmentésre váró, mindennapi léttel küzdő kisiparos-osztály és vannak rohamos fejlődésnek indult nagyipari üzemek. Minthogy pedig minden hatósági közegnek az iparpolitika helyes irányítására kell törekednie, mert nemcsak a nagyipar fejlődése, hanem a kisiparos-osztály fenntartása is a városok fejlődésének és így az ország boldogulásának az alapja: ezért kell a városi iparpolitikába a kis- és nagyiparos osztály érdekének előmozdítása mellett még magyar érzést, magyar törekvést, hazafiasságot és becsületes munkát is bevinni.
Ujpest lakosságának a zömét már keletkezési idejében is, az ipar és kereskedelemmel foglalkozók alkották. Ez idő szerint e városban az ipari szakmáknak 159 ága van képviselve, bár a kisiparnál a faipari s ebben különösen a butor- és épületasztalos-szakma van legjobban elterjedve, de más iparágak is tekintélyes számú tagot számlálnak s fényes eredménynyel működnek. Az önálló 487ipart űzők között van 230 asztalos, 169 czipész, 75 szabó, 80 lakatos, 43 kőmíves, 25 ács, 18 bádogos, 14 építész, 22 esztergályos, 14 kalapos, 22 kovácsmester stb. stb. Az 1904. évi XVII. t.-cz. életbe lépte óta Ujpest városában 5079 iparigazolványt adtak ki, iparbeszüntetést pedig 1209 esetben jelentettek be. Az újpesti ipartestület tagjainak száma 1908-ban 1138 volt és hogy a testület hivatását mindenkor kellő módon töltötte be, arról elért fényes sikerei tanúskodnak.
A helybeli iparososztály szellemi és anyagi előmozdítását czélzó intézmények között, melyeket az ipartestület tagjai öntudatosan és állandóan fejlesztenek, kiválik az újpesti ipartestület kezdeményezésére, az 1898. évi XXIII. t.-cz. alapján megalakított ipai hitelszövetkezet, mely működését 1900-ban 127 taggal és 264 üzletrészszel kezdette meg. Bár a szövetkezésben rejlő gazdasági erőt az iparosság megérezte, mégis csakhamar arról győződött meg, hogy egyedül kölcsönök nyujtásával a nehéz viszonyok között élő kisiparos-osztályon segíteni nem lehet, ennek következtében 1903-ban tehát egy árúcsarnokot is alapítottak, a melynek czélja megmenteni a kisiparosokat attól, hogy ipari termékeit potom árért elkótya-vetyélje, hanem azt beraktározva, bevárhassa a kedvezőbb keresletet, a mikor is munkájának rendes árát megkapja. Ez árúcsarnoknak köszönheti Ujpest, hogy különösen a faiparban, legkivált pedig butor-iparban, a legremekebb munkákat készítik itt s ezzel az ujpesti piacz annyira versenyképessé lett, hogy nemcsak helyi, hanem országos, sőt külkereskedelmi forgalmat is bonyolíthat le. Az első évben az árúcsarnokban az iparosok 62.000 korona értékű árút helyeztek el és hogy mily hatalmas lendületet okozott az iparfejlesztés terén az árúcsarnok, legfényesebben bizonyítja az, hogy azóta keletkeztek Ujpesten a legmodernebb gépmunkára berendezett asztalos-műhelyek. 1907-ben az árúcsarnokban már 326.655 korona értékű butor volt elhelyezve és ugyanez évben maga a szövetkezet is a közszükséglet következtében nagyobbszabású famegmunkáló-gyárat alapított. Mindezek az adatok élénken igazolják a szövetkezet kiváló gazdasági és iparfejlesztő jelentőségét és azt, hogy a szövetkezet hatalmas segítője és támasza a kisiparos-osztály becsületes, munkás törekvéseinek. A vegyes ipartestületen kívül működik a városban még az „Ujpest-Rákospalota és Vidéke építőiparos-szövetsége” és a „vendéglősök, kocsmárosok és szállodások ipartestülete”. Mindkettőnek czélja tagjainak közös ipari érdekeit a törvény határai között előmozdítani.
A városban nemcsak a munkaadók, hanem a munkások is óriási szervezetekben tömörültek, a mi – ha rendes, törvényes formák között történik – a gazdasági rend érdekeinek felel meg. Ujpesten az iparos-munkások szakszervezete a viszonyokhoz képest erősnek mondható. A bőrmunkások országos szövetségének Ujpesten van a székhelye és itt jelenik meg a szaklapjuk, „A Bőrmunkás” is, a többi ipari szakmák közül pedig a Budapesten székelő központi szövetségnek helyi csoportjai a következők: 1. szobafestők, fényező és czímfestők, 2. hajóácsok, 3. építőmunkások, 4. bőröndös és szíjgyártó-munkások, 5. ácsmunkások, 6. vas- és fémmunkások, 7. famunkások, 8. szabómunkások, 9. czipészek, 10. kereskedelmi alkalmazottak. A munkás-szakszervezetek tagjaik anyagi érdekeinek megvédésén és szellemi művelésén kívül a munkaközvetítéssel és a munka nélkül levő tagok segélyezésével foglalkoznak és legutóbb építették meg saját erejükből munkás-otthonukat is. Ujpesten a munkásságnak két fogyasztási szövetkezete van, de mindkettő még a kezdet nehézségeivel küzd, s szerényebb tevékenységet fejt ki. Az egyik az újpesti famunkások, a másik az újpesti szabómunkások termelő-szövetkezete. A munkásság gazdasági szervezkedése a kedvezőbb munkabéreket és munkaidőt eredményezte. Igy például a munkabér 1898-ban az asztalos-iparnál 3 K 20, f volt, ma 4 K, a munkaidő pedig 10 és 1/2 óra volt, ma pedig 9 óra. A kádár-iparágban a munkabér 1898-ban 3 K volt, ma pedig 4 K, a munkaidő ellenben 1898-ban 12 óra volt, míg 1908-ban 10 óra. stb.
E városban a nagyipari üzemek szaporodását leginkább az okozza, hogy a székesfővárosban a gyáripari czélra szolgáló telek ára drágább, mint itten s így a vállalkozók szívesebben teszik át telepeiket Ujpest határába. Ujpesten a 20-nál több munkást foglalkoztató nagyipari üzemek száma ez idő szerint 30. A jelentékenyebb gyártelepek a következők:
Az „Egyesült Izzólámpa és Villamossági R.-T.”, mely ez időszerint 2000 munkást foglalkoztat, azonban a gyár bővítés alatt áll, a melynek befejeztével 4883000 munkásnak is adhat majd kenyeret. Évente mintegy 2 1/2 millió korona munkabért fizet ki munkásainak. A gyár 18.500 -öl területen épült. A vállalat izzólámpákon kívül telefon- és távíró-berendezéseket és vasúti biztonsági berendezéseket szállít a külföldre. A vállalatnak saját gázgyára, vízvezetéke, villamvilágítási telepe és iparvágánya van, a melyen évente 1500 wagon rakomány, 1000 wagon szén és 100 wagon izzólámpaüveg szállíttatik a gyárba. Munkásvédelmi és biztonsági intézményei mintaszerűek.
A „Magyar Pamutipar R.-T.”, 30.000 orsóval dolgozik éjjel-nappal, a mi e szerint 60.000 orsónak felel meg, valamint 5000 szövőszékkel, 1200 munkásnak ad kenyeret, a kik évente egy millió korona munkabért keresnek. A gyár szövőfonalak fonásával, valamint a nyers anyagok tarkán-szövésével, vásznak, innlettek és siffonok szövésével és kikészítésével foglalkozik. A vállalat munkásainak érdekeit azzal is elősegíti, hogy a modern követelményeknek megfelelő munkásházat építtetett, a hol 75 család kap olcsó és jó lakást. Azonkívül a munkások részére elkülönített pinczehelyiségek, mosókonyhák és fürdők vannak.
Ujpest egyik legrégibb gyára, mely egyuttal a város rohamos fejlődésére a legnagyobb befolyását gyakorolta, a Wolfser Gyula és Társa bőr- és hadi felszerelések gyára, a hol ez idő szerint 1000 munkás keresi kenyerét, de napról-napra több munkáskéznek biztosít megélhetést. Termelési czikkei a talpbőr, gépszíj- és hadfelszerelési czikkek és gyapjúmosás. A legmodernebb berendezéssel felszerelt gyár egész üzeme villamos erőre van berendezve és munkásai anyagi és szellemi érdekeinek előmozdítására minden áldozatot meghoz.
Mind ez a bőrgyár, mind az előbb említett vállalat is, főleg kiviteli czikkek gyártásával foglalkozik és a nemzeti vagyon gyarapítását ez úton is elősegítik.
Modern gyártelepek, melyek munkásjóléti intézményekkel is rendelkeznek, valamint kiviteli czikkek előállításával foglalkoznak, még a következők:
Egyedi Lajos szeszgyára, hol állandóan 200 munkás dolgozik; a Mautner Testvérek és Társai folyton fejlődő bőrgyárában pedig ez idő szerint mintegy 380 munkás dolgozik; Győrffy Kornél ércz, fém- és vasárú gyára, réz- és vasépületvasalással és butor-vasalással, galvanizálással foglalkozik; valamint gyárt még gazdasági gépekhez szükséges vetőkorongot, magházat és tolókákat is. A legmodernebb berendezéssel 200 munkásnak ad állandóan kenyeret, tanonczotthona, mintaszerű berendezéssel, 60 tanuló elhelyezésére és kiképzésére szolgál. A „Hazai kovácsolható vas- és aczélöntvény gyár” tulajdonosa Werkner Artur, kinek lágy tompor, aczél és szürke öntvények gyárában 150 munkás foglalkozik állandóan. Folytonosan fejlődő és mindig több és több munkást foglalkoztató gyárak sorában említendő a Leiner Fülöp Fiai, valamint a Leiner Testvérek csupán kivitelre dolgozó enyv-gyárai, Kohn és Fried kátránytermékek gyára, Keleti dr. és Murányi festék-, ólomfehér- és lysoform gyára, Weisz Mór bőrgyára, Lőwy Ármin és Fiai parkett- és furnir-gyára, a hol már ez idő szerint is 250 munkás dolgozik állandóan, a Nicholson gépgyár r.-t. hajógyára, Schreiber Henrik eczetgyára, az újpesti ipartestületi-szövetkezet famegmunkáló gyára, Elsner Rezső és Társa bőrápoló és konzerv-szerek, padló-festék- és halzsír-gyára, Ehrenwald László, Kirschner Lipót és Sternthal Miksa famegmunkáló telepei, Krayer Ede és Társa kencze- és padlófénymáz-gyára, Juhász, Nád és Társa fésü-, hajtű-, díszmű- és czipőhúzók gyára, ifj. Perich Károly lakatosáru gyára, Winternitz Gyula szappangyára, Gerő Zsigmond bádogos és dobozgyára stb. stb.
Ujpest területén van továbbá a székesfőváros vízműveinek hatalmas telepe, a mely már napi 240.000 m3 víz szállítására elégséges berendezéssel van ellátva. Két egymástól független gép- és kazánháza van, melyek mindegyike 120.000 m3 napi vizmennyiséget szállíthat. Az I. sz. gépházban 3 álló és 2 fekvő Worthington rendszerű gőzszivattyúgép, a II. gépházban 2 fekvő Worthingtongép és 2 lendítőkerekes gőzszivattyúgép van elhelyezve. Ezek mindegyike háromszoros expanzióval működik s az elhasznált gőzt középponti kondenzátor sűríti. A gépek munkabírása 3600 lóerőre tehető (indikált lóerő.) A szükséges 12 atm. gőzt 12 drb, egyenként 260 m2 fűtőfelülettel bíró Babcock-Wilcox rendszerű gőzkazán termeli, melyek közül 6 az 1. és 6 a II. kazánházban működik. A kazánok füstjét 3 hatalmas kémény szállítja a magasba. A szivattyúgépeken kívül a II. gépházban két dinamóval kapcsolt 25 lóerejű gőzgép is van, mely a telep és a vele kapcsolatos hivatalnoki lakóház világítására szükséges áramot gerjeszti. A telep részére szükséges nagymennyiségű 489szenet (jelenleg 10–12 vaggon) vasúti kocsikban szállítják a telepre, hol a kazánházak mellett pinceszerűen elhelyezett szénraktárakba kerül. A telepet díszes vasbeton-kerítés övezi.
