Kereskedés.
Kereskedés.
Ujpesten az ipartermeléssel egyidejűleg a kereskedelmi forgalom is tért hódított, a mi természetes is, mert a javaknak a termelőktől a fogyasztókhoz való juttatására itt a legnagyobb tér kínálkozott. Hogy Ujpest kereskedelmi vállalatai míly arányban szaporodtak, arról a budapesti kereskedelmi czégjegyzői hivatal a legfényesebb tanúbizonyságot szolgáltathatja, azzal is, hogy ott 338 czégjegyzés szerepel Ujpest területéről, de bizonyíthatja még az is, hogy e városban a sok válfajú kereskedelmi vállalat között van 144 szatócs, 74 ügynök, 27 fűszerkereskedő, 13 divatáru-kereskedő, 26 fa- és szénkereskedő, 11 ékszerkereskedő, 4 csemegeüzlet, 43 dohány- és szivarárús, 5 könyvnyomda-vállalat, 6 zálogház, 6 papir- és könyvkereskedő, 14 tej- és vaj kereskedő, 4 vaskereskedő stb.
A kiskereskedelemben ezenkívül még egy fontos tényező jut mindjobban előtérbe: a fogyasztási szövetkezetek. Ujpesten a Háztartásnak, Hangyának, az Államvasuti tisztviselők fogyasztási szötvetkezetének és az Általános fogyasztási szövetkezetnek vannak fiókjai.
E város legelső kereskedői Löwy Izsák és Löwy Bernát voltak, kik 1836-ban telepedtek le Ujpesten. Löwy Izsák épületfával kereskedett s különösen Budapest fővárossal s a szomszédos Dunakeszi, Fót, Mogyoród és Rákospalota községekkel tartott fenn élénk összeköttetést. Utóda a Löwy Dávid és Fiai czég lett. Löwy Izsák egy kis üzleti helyiségében fűszer- és lisztkereskedést folytatott, ennek utóda a Löwy Ármin és fiai czég, mely már nemcsak a fogyasztó közönséget látja el élelmiszerekkel, hanem Ujpest kisebb fűszerkereskedőinek egy részét is. Egy másik czég, melynek alapítási ideje összeesik Ujpest telepítésével, az Ehrenwald czég, melynek alapítása ugyancsak 1836-ig nyúlik vissza. Ez időben ugyanis Neuschloss Bernát telket kapott gróf Károlyi Istvántól, hogy azon épületfa-kereskedést kezdhessen. Neuschloss Bernát 1852-ben Budapestre tette át üzletét s azt Ehrenwald Lipót vezette tovább fiával, Ehrenwald Simonnal. E czég később kettévált s az egyiknek Ehrenwald Vilmos, a másiknak pedig Ehrenwald László a tulajdonosa. Számos régi czéget sorolhatnánk még fel, melyek kereskedelmi tevékenységükkel a város fejlődését előmozdították s annak üzleti életét élénkké és virágzóvá tették. A kereskedelmi élet megszilárdulását legjobban elősegítették Ujpesten a pénzintézetek, a melyek évtizedes tisztes működés mellett, a hitelnyujtás terén időközönként felmerülő megrázkódtatásokat, mindenkor a legfényesebben kiállották. E pénzintézetek alakulásuk sorrendje szerint az Ujpesti Takarékpénztár, az Ujpesti Kereskedelmi és Iparbank, az Ujpestvidéki Takarékpénztár, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ujpesti fiókintézete és a Polgári Takarékpénztár. E pénzintézetek mellett egy-egy szövetkezet is működik, a melyek a helybeli kereskedelmi és ipari élet fellendítését, valamint a gazdasági jóllét előmozdítását hathatósan támogatják.
A lakosság rohamos szaporodásával a hatóságnak nem kis munkát okozott az élelmi czikkek fokozott drágasága elleni védekezés is. Csakhogy sajnos, a városi hatóságnak nem áll módjában az általános bajon segíteni, tevékenysége csak a bajok igen kis részének a megszüntetésére irányulhat. Ezt pedig elérheti a czéltudatos piaczi rendtartás megteremtésével, a termelők és fogyasztók közvetetlen összeköttetésének előmozdításával, az élelmi czikkek minőségének ellenőrzésével, legkivált pedig azzal, hogy a leginkább szükséges élelmiszerek felhalmozását előmozdítja. Az élelmi czikkek árusításával foglalkozik Ujpesten a fent már felemlített szatócsokon és fűszereseken kívül, 41 hentes, 30 mészáros, 28 pék, 14 tej- és vajkereskedő, 17 gyümölcsárus stb. A közélelmezés czéljára 3 piacz szolgál, melyek azelőtt bérbe voltak adva, ez idő szerint azonban házi kezelés alatt állanak, a mi nemcsak hogy több jövedelmet biztosít a városnak, hanem még a piaczi árusok is kevesebb helypénzt fizetnek, minthogy a bérlő rendesen az árusok kiaknázására törekedett. Ujpest a magyar városok élelmezése tekintetében – sajnos – egyike a legdrágább városoknak, mert ha az egyes élelmiszerek átlagos árát vesszük tekintetbe, az élelmi czikkek árai az utólsó 10 év alatt e városban a következő százalékos emelkedést tüntetik fel: marhahús (pecsenye) ára 48%-al, marhahús (leveshús) 42%-al, borjuhús eleje 44%-al, hátulja 46%-al, sertéshús 64%-al, a tojás 50%-al, a vaj 40%-al, a tej pedig 33%-al stb. emelkedett. Ujpesten hetenként háromszor van hetivásár, 490és pedig kedden, pénteken és vasárnap, ezenkívül minden nagyobb ünnepet megelőzőleg idénypiaczokat tartanak. Országos vásár van négy, még pedig a február, május, július és október hónapok 15-ikét követő vasárnapokon, állatfelhajtással együtt. Ujpest városnak közvágóhídja ez idő szerint régi, elavult rendszerű. Azonban a minden közegészségügyi követelménynek teljesen megfelelő modern új közvágóhíd, 600.000 korona költséggel, már építés alatt áll. A helybeli húsfogyasztás mennyiségét feltüntetik a következő adatok: 1908-ban a vágóhídon levágtak 247 bikát, 1691 ökröt, 1654 tehenet, 19 növendék-marhát, 31 üszőt, 4 bivalyt, 3631 borjut, 1582 juhot, 29 kecskét, 40 bárányt, 15.769 sertést, 119 malaczot, 121 lovat, összesen 24.938 darab állatot, melyeknek súlya 2,109.208 kilogramm, azonkívül a közvágóhídon kívül levágott kisebb állatok súlya mintegy 40.000 kg. volt, szárnyas állat pedig kb. 100.000 darab kelt el.
