Fölszabadulás.
Fölszabadulás.
1684-ben Lipót Buda visszafoglalását tűzte ki a hadsereg feladatául s a fővezérletet Lotharingiai Károly herczegre bízta, ki mintegy 35.000 emberével június 13-án kelt át Esztergomnál a Dunán és Visegrádot még aznap megszállva, öt napi vívás után hatalmába ejtette. Ezután a Duna balpartjára vezette seregét, hogy Buda megszállása előtt Váczot és Pestet foglalja el. Feltartóztatására Musztafa aleppói pasa Kara Mohammed budai pasa vezérlete alatt 15.000 lovast és 3000 janicsárt küldött. Ez a sereg Váczról éjszakra foglalt állást. Június 27-én – Szent László napján, kedden – a törökök súlyos vereséget szenvedtek és Pest felé menekültek. Erre Lotharingiai Károly herczeg Váczot rövid lövetés után elfoglalta s kapitányává Bottyán Jánost (Vak-Bottyánt) nevezte ki. Buda visszafoglalása nem sikerülvén, Váczot 200 (mások szerint 2000) német, 300 hajdú és 500 huszárból álló helyőrséggel láttak el, élére pedig német parancsnokot tettek, kit a német írók Pisterzky, Boserzki, meg Biseczkinek neveznek. Musztafa pasa november 3-án Budáról, Nógrádból és Egerből előtörő 500 főnyi seregével megtámadta Váczot, mire az őrség megadta magát, de az elvonulás után a törökök utánok szaladtak és negyvenet kivéve, mind felkonczolták. Gróf Heiszler János Donát még ez évben kísérletet tett, hogy Váczot keresztény kézre kerítse, de siker nélkül. A következő (1685.) évben a szultán Sátán Ibraim pasát nevezte ki a magyarországi hadak fővezérévé. A szeraszker vagy szerdár 30.000 főnyi sereggel jelent meg augusztus második felében Vácz alatt. Lotharingiai Károly herczeg itt akart vele megütközni 55.000 főből álló haderejével, de Ibrahim nem várta be őt, hanem Budára vonult vissza. Előbb azonban fölgyujtotta a várost, a várat pedig aknákkal levegőbe röpíttette. Vácz csak 1686 szeptember 2-án került vissza véglegesen a 142 évig tartott kínos járom alól.
