Természeti viszonyok.
Természeti viszonyok.
A város területét minden oldalról természetes határ veszi körül. Éjszaki része Nógrád vármegyével szomszédos. Éghajlati viszonyai kedvezők. A környező hegyekből azonban gazdag, üde levegőt hoz le szüntelen a nyugati szél, a miért a hőmérséklet három fokkal állandóan alacsonyabb, mint a fővárosban. E hőfok-különbözet annak a jele, hogy levegője sűrűbb és ruganyosabb. Jóllehet Vácz nem emelkedik felül a vele egyenrangú vidéki városok kisvárosias jellegén, mégis kedvező benyomást gyakorol az idegenre. Közvilágítása villammal történik. A villamos telep a város tulajdona, üzemét azonban a Ganz-féle részvénytársaság tartja bérleti kezelésben. Szép rakodópartja versenyre kelhet akármelyik dunamenti várossal. A külvárosok egyes részlete egészen falusias szinezetű. Az itt honoló néma csend a természet szépségének miliőjén kellemesen hat a főváros nyüzsgő sokaságának idegbontó zaja után. A város területe a hozzátartozó Alsópencz és Sügyi pusztákkal 10,513 kat. hold. Ebből 1760 kat. hold van szőlővel beültetve. Útakra, vizekre, temetőkre és befásított területekre 1836 kat. hold esik. Szántóföldje nem sok. Legelője aránylag kevés, ennek is a legnagyobb része homokos. Vácz vidékét geológiai szempontból most veszi föl a múzeum-egyesület kérelmére Horváth Károly dr. tanár.
A Naszály keleti oldalán gazdag kőbánya van. Tulajdonosa, a püspöki uradalom, az üzemet mindig bérlőkre bízta. Az innét fejtett homokkőből alapozták a budapesti lánczhídat is. Az új bérlő, a Löwinger Testvérek czég, néhány év előtt tervszerű üzembe vette és évenként 1000 köbmétert termel ebből a hídépítés czéljára nagyon alkalmas homokkőből, egy újabban föltárt bányából pedig 500 köbméter finom sárga márványt hoz üzleti forgalomba. A völgyekben kékesszürke, igen csillámos és homokos márga fordul elő.
