Vácz fölépítése.
Vácz fölépítése.
Balogh Miklós az első püspök, a ki székvárosában állandóan letelepedhetett s azonnal hozzáfogott a város újra-alapításának munkájához. Német iparos-polgárokat telepített be, kik különösen a város alsó végét szállották meg, mely városrészt sokáig német városnak is hívtak. Ezzel szemben a Felsőváros lakosai tényleg magyarok voltak. (Vácz vára 160.) Ebben az időben csatolták az eddig Nógrád vármegyébe kebelezett Váczot Pest vármegyéhez. 1689-ben Dvornikovich Mihály foglalta el a püspöki széket. Befejezte a mai Konstantin-téren állott székesegyházat és püspöki palotát, (a mostani siketnéma intézetet), kolostort épített a dominikánusoknak és újra fölállította a káptalant.
A város újjáalakításának nagy munkáját gróf Migazzi Kristóf tetőzte be. A mai vácz neki köszönheti alakját, monumentális épületeinek a legtöbbje is az ő nevéhez fűződik. Gróf Migazzi a váczi püspökséget mint gróf Althann püspök coadiutora nyerte el, de a következő évben már bécsi érsek lett. Ekkor leköszönt püspökségéről, de Mária Terézia 1761-ben visszaadta Migazzinak a váczi püspökséget, hogy azt haláláig mint adminisztrátor viselje. Noha Migazzi csak 1803. április 15-én halt meg, püspöki javadalmáról már 1786-ban le kellett mondania. II. József császárnak ugyanis szemet szúrt, hogy Migazzi két beneficiumot élvez és kényszerítette őt, hogy az egyikről leköszönjön. Migazzi a váczi püspökségről mondott le. 24 évig tartó kormányzósága arany betűkkel van beírva a város és az egész váczi egyházmegye történetébe. A váczi püspökség jövedelmének legnagyobb részét a város emelésére, templomok építésére és iskolák felállítására fordította. Migazzi állítja föl a szegény nemes ifjak intézetét (collegium pauperum nobilium), melyet 1768 május 13-án nyitott meg, a királyi biztos jelenlétében. Ez ma Bécsben virágzik. Az angol kisasszonyoknak most Budapesten működő intézetét Migazzi szintén Váczon állította föl.
