Társadalmi mozgalmak 1849 után.
Társadalmi mozgalmak 1849 után.
Az évek multak kétség és remény között, míg végre 1860-ban a jobb jövő reménye kezdett derengeni. Nem lévén feladatunk a protestáns pátens kibocsátása következtében támadt s Pozsony városában kicsúcsosodó mozgalmat itt részletezni, áttérhetünk a „Pozsonyi Megyei Gazdasági Egyesület” 658megalakítására, mint az első életjelre, a melyet a vármegye közönsége adhatott. Batthyány József, Esterházy József és Mihály grófok, a Pálffyak, Bittók, Gyiokó Szilárd és több más középbirtokos egyesült oly czélból, hogy a vármegyében gazdasági egyesületet alapítsanak. Csakhamar együtt volt 10.000 forint és az egyesület 1861 márcz. 4-én megalakult. Elnökké Pálffy János grófot választották, a ki tisztét nagy áldozatkészséggel és odaadással 1866-ig vitte; elnöktársai voltak a megalakuláskor Gyiokó Szilárd, a nagy gazda és Czilchert Róbert, a híres juhtenyésztő. 1864-ben Pálffy István gróf* lett másodelnök, 1871-ben elnök, a mely állását a mai napig a legnagyobb buzgalommal tölti be. Később Esterházy Ernő volt másodelnök, Bittó Béni alelnök, ezek után Bartal Aurél másodelnök és Földes Gyula alelnök. Az egyesület titkára volt nagyon rövid ideig Kiripolszky Károly, azután 1871 végéig Földes Gyula, 1872-ben Kiss Mihály, 1873-tól kezdve ismét Földes Gyula, 1900-tól kezdve Horváth Jenő.
Erdődy Pálffy István gróf, v. b. t. t., császári és királyi kamarás, pozsonyi gróf, a család szeniora, született 1828 jún. 3-án. Egyike ama nagybirtokosoknak, a kik a vármegyei közügyek iránt melegen érdeklődnek. 1885-től 1901-ig a Magyar Közművelődési Egyesület elnöke volt, 1864-től pedig a mai napig fáradhatatlan elnöke a pozsony-vármegyei gazdasági egyesületnek. Béla fia szintén résztvesz a megyei közügyekben.
