A megyei bizottmány működése.
A megyei bizottmány működése.
Ugyancsak 1860 nov. havában megkezdődött a később főispánná kinevezett Pálffy József gróf elnöklete alatt a vármegyei bizottmány szervezése s a tisztújításhoz szükséges előmunkálatok megtétele. Sajnos, hogy e tekintetben, valamint a vármegyének 1861 őszén történt szétűzetésére vonatkozólag hiteles adatok nincsenek, mert a rávonatkozó iratok s jegyzőkönyvek a levéltárból eltüntek. A vármegyei levéltáros, a ki az ott őrzött iratokról kulcsot készített, a kulcsban „II. németrendszer alattiak 1853–61. közigazgatási, b” jel alatt megjegyzi, hogy az elnöki könyvek és iratok 1861-ben Bécsbe, az udvari kanczelláriához küldettek, a hol azokat elégették. A még életben levő egykorú szereplők pedig oly korban vannak, a mikor éppen a legérdekesebb részletek elmosódnak az emlékezetből. Annyi tény, hogy az 1860 őszén megalakult vármegyei bizottságba a többi megyék példájára a jelesebb emigránsokat bevették, mert a jan. 3-án tartott tulajdonképpeni szervezkedő űlésre már fenyegető leirat érkezik a miatt, hogy a vármegye „az uralkodóház ellen pártot ütőket s külföldön tartózkodó lázadókat” vett be a megyebizottságba. 1861 jan. 3-án és a következő napokon tartott megyegyűlésen sok érdekes határozat kelt. Így, midőn a kinevezett főispán, Pálffy József gróf* az űlést megnyitotta, a vármegye határozatot hozott, hogy szigorúan az 1848-iki törvények alapján áll s a megválasztandó tisztikarnak utasításul adta, hogy csak törvényes rendeleteket lesz szabad végrehajtania. Ez a határozat és erélyes hangú fölirat volt a válasz arra a leiratra, a mely megtiltja az 1848-iki törvények helyreállítására irányuló kísérleteket. Ugyanakkor kimondotta a vármegye, hogy a királyi kanczelláriát és a helytartótanácsot törvénytelen intézményeknek tekinti, ezekkel szóba sem áll s minden fölterjesztését csak a fejedelemhez és a tárnokmesterhez fogja intézni, a mely határozatát a vármegye következetesen meg is tartotta.
Az Erdődi Pálffy grófok között, kik többé-kevésbbé mind aulikusok voltak, kivált az 1801-ben született és 1876-ban meghalt József gróf szabadelvű irányával. 1848-ban a vármegye főispáni helytartója volt. 1861-ben ismét ezt az állást foglalta el s ekkor kitünt az 1848-iki alkotáshoz való hű ragaszkodásával. 1867-ben újra főispán lett, mely állását 1869-ig a közönség legnagyobb megelégedésére töltötte be.
