István koronaőr.
István koronaőr.
Fiai: István, János és Pál, egyaránt örökölték atyjok fényes hadvezéri és államférfiúi képességeit. Elsőszülött fia István, atyja után Pozsony vármegye főispánságát s a pozsonyi vár örökös kapitányságát örökölte. Az 1608. évi országgyűlésen koronaőrré választatván, az addig Prágában őrzött szent koronát, 57 évi távollét után, visszaszállította Pozsonyba.
Pálffy Pál gróf.
Az orsz. képtárból
Midőn a cseh felkelés hírére Bethlen Gábor, Erdély fejedelme, felismerve a pillanat fontosságát a vallásszabadság védelmére kardot rántott és az első sikerek hatása alatt Kassától Pozsonyig az egész felvidék hatalmába került, 1619. november 18-ára Pozsonyba országgyűlést hirdetett. Az egybegyűlt rendek első törekvései a pozsonyi vár- és a korona megszerzése voltak. Az uralkodóhoz hű Pálffy István ilyképen kényes helyzetbe került. Míg Révayval együtt abban állapodtak meg, hogy Bethlen hadát a várba be nem bocsátják, addig másfelől a teintélyes túlerővel szemben sem léphettek fel ellenségesen; az országgyűléshez folyamodtak tehát utasításért, mely a korona őrizetére 200 gyalogost rendelt ki.
Pálffy ezzel megszabadult ugyan visszás helyzetéből, sőt meg is jelent a Bethlentől 1621-ben Nagyszombatban összehívott gyűlésen, de az eredménytelen hamburgi tanácskozások hírére, onnan ismét távozott.
Midőn a harcz ujból kitört, Pálffy István, Miklóssal, Bosnyák Tamással és Koháry Péterrel egyesülve, előbb a bányavárosokat térítették vissza Ferdinánd hűségére, azután Trencsén vármegyét, s onnan Zólyomon át egész Fülekig hatoltak. Bethlen előnyomulása következtében azonban megváltozott a helyzet. Az erdélyi fejedelem vezére előbb Bosnyák utóhadát fogta el, majd július 3-án, a Divény-Zólyom közötti útvonalon csatába bocsátkozott Pálffy hadával, melyet heves harcz után visszavert. Pálffy megsebesült és Bethlen emberei elfogták. Bethlen csak 24.500 forint váltságdíj fejében volt hajlandó a fogoly Pálffyt szabadon bocsátani és míg e nagy váltságdíj Vöröskőről megérkezett, addig Pálffy az erdélyi fejedelem foglya volt. A nikolsburgi békekötés után Pálffy végre megszabadult a fogságból és az uralkodó kegye bőkezűen jutalmazta odaadó hűségét. 1626. február 13-án, Pál fivérével együtt örökös grófi rangot nyert, 1639-ben pdig a magyar könnyű lovasság parancsnoka lett. Benső barátságban állott korának legnagyobb egyházfejedelmével, Pázmány Péter esztergomi érsekkel. (Fraknói Vilmos, Pázmány Péter.) Pázmány még közvetlenül halála előtt 9 nappal tréfás levelet írt Pálffy István gróf nejének, kérve, csináltasson számára oly pilulákat, melyek egy 68 éves aggastyánt 20 évvel megfiatalitanak.
Élete végszakában Vöröskő várának helyreállítása foglalkoztatta, mely várat 1619-től János fivérével együtt birtokolt. István 1646. május 29-én halt el, ugyanazon a napon, a melyen anyja Fugger Mária és fivére János hunyták le örök álomra szemeiket.
708Neje: Puchhaim Éva Zsuzsánna, Puchhaim János Kristóf gróf és Hofkircheni Zsuzsánna bárónő leánya, kivel 1618. április 17-én lépett házasságra, s a ki őt 1640. november 12-én a halálban megelőzte. Házasságukból két gyermek származott: Miklós koronaőr és Mária, a ki Erdődy Gábor gróf neje lett.
