Ev. egyházak a XV. század végén.
Ev. egyházak a XV. század végén.
A XVI. század végén majdnem az egész nemesség, a városok és falvak kevés kivétellel Luther tanait követték. Az egyházak magyar, német és tót egyházakra oszlottak. A magyar egyházak az úgynevezett Mátyusföldön külön kerületként alakultak, melyet pozsonyi-nak vagy cseklészi-nek neveztek; espereseik Cseklészen, vagy Felsőszeliben laktak. A német és tót egyházak a nyitrai szuperintendencziába tartoztak, a német egyházakat a pozsonyi esperes igazgatta, a tót egyházak a szomszéd tót esperességhez tartoztak.
Magyar egyházak voltak: 1. Pozsony, lelkésze magyar-tót. 2. Felsőbaka. 3. Felsőbár. 4. Cseklész. 5. Cselesztő. 6. Csötörtök. 7. Diószeg. 8. Puszta-Födémes. 9. Galánta. 10. Németgurab. 11. Gútor. 12. Hegy. 13. Hodos. 14. Kajal. 15. Kürth. 16. Kossut. 17. Nagylégh. 18. Nagy-Lucse. 19. Majtény. 20. Nagy-Mátséd. 21. Nagypaka. 22. Nemesszeg. 23. Pusztavezekény. 24. Somorja. 49425. Süly. 26. Szempcz. 27. Súr. 28. Szered. 29. Szeli. 30. Taksony. 31. Tallós. 32. Vizkelet. 33. Zavar. 34. Nagyszombat (magyar, német és tót lelkészszel). 35. Szentábrahám. 36. Szerdahely. 37. Apaj. 38. Deáki. 39. Jányok. 40. Remete. 41. Széleskút.
Német egyházak: 1. Pozsony, alakult 1606-ban. 2. Bazin (német és tót egyház), alakult 1570 körül. 3. Pruck. 4. Csatay. 5. Dévény. 6. Szentgyörgy (német és tót). 7. Grinád. 8. Limbach. 9. Loipersdorf. 10. Misérd. 11. Modor (német és tót). 12. Récse. 13. Nagy-Lévárd. 14. Malaczka. 15. Szentmiklós. 16. Stomfa. 17. Besztercze. 18. Bresztovány.
A vármegyében elterjed reformácziónak kezdettől fogva Oláh Miklós esztergomi érsek volt a legnagyobb ellensége, ki legjobban üldözte a protestánsokat. Lelkészeket, papokat börtönbe vettetett vagy azokat elűzette. Majd Pálffy István állott a protestánsok üldözésének élére. Ezt követte Esterházy Miklós, ki portestáns vallásban született, 1618-ban a kath. hitre tért, 1625-ben pedig nádorrá lett és mint ilyen a protestánsoktól tizennyolcz templomot elvett, 1626-ban a detrekői uradalomból, 1644-ben a Csallóközből, 1631-ben a stomfai uradalomból a prot. lelkészeket elűzték, az összes templomokat elvették és a protestantizmust elnyomták. A pozsonyi vésztörvényszék működése 1673-ban általánosan ismeretes.
