383Születési- és halálozási arány.
A születések és halálozások közti arányszám összehasonlításából azt látjuk, hogy a lakosság természetes szaporodása, viszonyítva több más városhoz, első sorban pedig a fővároshoz, éppen nem volna kielégítő. A nyers számokból azonban nem szabad végkövetkeztetést vonnunk, hanem tekintetbe kell vennünk a magyarázó körülményeket. Fentebb említettük, hogy a kórházakban elhalt idegenek mennyivel emelik a halálozási hányadot. Szintúgy emelik a katonahalottak, holott a katonaság, a népmozgalmi változásokban kevéssé számba jövő tényező. Tekintetbe kell vennünk továbbá azt is, hogy Pozsonyban sok nyugdíjas öreg ember telepszik meg a kiknek halálozási aránya természet szerint mindenesetre magasabb, mint a bennlakók aránylagosan eloszló korosztályainak halálozási hányada. Mindezeket tekintetbe véve, kedvezőbben kell megítélnünk az egészségügyi helyzetet, semmint azt a nyers számbeli eredmények mutatják.
Tíz év alatt, vagyis 1894-től bezárólag 1903-ig, Pozsony városában összesen született 21,528, elhalt 19.123 személy, a természetes szaporulat tehát ez idő alatt csak 2405 s ez a 65,867 lakos után (katonákkal együtt) számítva, nem egész 4‰, tehát magában véve nagyon kicsiny az 1 százalékot meghaladó országos szaporulattal szemben. Biztató azonban a jövőre a születések arányának állandó emelkedése, a halálozások arányának állandó fogyása, melyet csak kivételesen zavart meg az 1902-iki országszerte kedvezőtlenebb esztendő.
A születések és halálozások évi mozgalmát, az utolsó 10 év alatt, Beck Vilmos állami anyakönyvvezető adatai szerint a következő táblázat mutatja Pozsonyban:
1894.
|
szül.
|
1867
|
meghalt
|
1787
|
szaporulat
|
80
|
1899.
|
szül.
|
2144
|
meghalt
|
2033
|
szaporulat
|
111
|
1895.
|
szül.
|
1907
|
meghalt
|
1811
|
szaporulat
|
96
|
1900.
|
szül.
|
2278
|
meghalt
|
2033
|
szaporulat
|
245
|
1896.
|
szül.
|
2117
|
meghalt
|
1805
|
szaporulat
|
312
|
1901.
|
szül.
|
2251
|
meghalt
|
1952
|
szaporulat
|
329
|
1897.
|
szül.
|
2046
|
meghalt
|
1929
|
szaporulat
|
117
|
1902.
|
szül.
|
2260
|
meghalt
|
2100
|
szaporulat
|
160
|
1898.
|
szül.
|
2272
|
meghalt
|
1863
|
szaporulat
|
409
|
1903.
|
szül.
|
2386
|
meghalt
|
1840
|
szaporulat
|
546
|
Az 1903. év szaporulata már némileg közeledik az országos évi átlag 10‰-hoz. Óhajtandó, hogy így maradjon növekedése.
A halálozás okai között itt is a legnagyobb számmal a tüdőgümőkór szerepel; mellette a légzőszervek bántalmai közül a tüdőlob, úgy hogy e két légzőszervi betegség, az összes halálozásoknak körülbelűl negyedrészét okozza. Utánuk legnagyobb hányaddal szerepel a gyermekek gyomor- és bélhurutja. A halált okozó főbb betegségek azutolsó 4 év alatt Tauscher Béla városi főorvos adatai szerint a következők voltak:
|
1900.
|
1901.
|
1902
|
1903.
|
Gümőkór
|
243
|
244
|
278
|
268
|
Tüdőlob
|
188
|
177
|
249
|
178
|
Gyermekek gyomor- és bélhurutja
|
242
|
171
|
192
|
166
|
Veleszületett gyengeség
|
99
|
97
|
107
|
104
|
Aggkori végkimerülés
|
106
|
112
|
117
|
120
|
Fertőző kórok
|
46
|
86
|
149
|
31
|
Kiegészíti ezt a képet a légzőszervek bántalmainak orvosi megfigyelés alapján történt feljegyzése. Légzőszervek bántalmaiban orvosi gyógykezelés alatt állottak: 1900-ban 1523, 1901-ben 1709, 1902-ben 2036, ebből gümőkóros volt 312, 334, 437.
A gyermekhalálozás aránya javult, de még mindig elég nagy. Nevezetesen 1901-ben 65,867 lakost számítva, az 1793 halott közt volt 586 1–5 éves gyermek, 1902-ben 1973 halott közül 773, 1903-ban 1722 halott közül 493. A legtöbb gyermekhalálozást a bél- és gyomorhurut okozta. 1901-ben 171, 1902-ben 192, 1903-ban 166. A fertőző kórok 1902-ben nagyobb számmal ragadták el a gyermekeket, mert az elhaltak száma 149 volt, ellenben 1901-ben 64, 1903-ban pedig csak 17.
Dajkaságba 61 gyermek van adva; 89 lelenczet az Izabella-menedékházban ápolnak.
Az egészségügyi viszonyok javulására jelentékeny befolyással vannak a hygienikus követelményeknek megfelelőbb új házak építése, a vízvezeték általánosítása és a jobb csatornázás.