Erdőgazdálkodás.
Erdőgazdálkodás.
Habár a régmúlt időkben országszerte dívott helytelen vagy éppen semmilyen erdőgazdálkodás e vármegye területén is követőkre talált, mégis határozottan állíthatni, hogy e rendszertelen erdőgazdálkodás nem volt általános és az erdőségek túlnyomó része a nagyobb uradalmak és 4 szab. kir. város tulajdonában lévén, ezek idejekorán, már a mult század elején oly intézkedéseket léptettek életbe, melyek az erdőkezelést s az erdei haszonvételeket az akkori dők viszonyainak megfelelően szabályozták, fősúlyt helyezvén nemcsak az erdőjövedelem állandó biztosítására, hanem az erdő védelmére, erdőápolásra és az erdő sikeres felújítására is.
Mindezekhez járult még a vármegyebeli erdőségek dús vadállománya s ezzel kapcsolatosan a vadászat gyakorlásának nagyobb térfoglalása, mi miatt csak elenyésző kis erdőterületre szorítkozott az erdőknek legelőterület nyerése czéljából szükségelt kiírtása, vagy a letarolt vágásterületnek korlátlan legeltetése.
Az 1879. évi XXXI. t.-czikk az erdőtörvény 1880. évi június hó 1-én történt életbeléptetésével a vármegye területén is megvetette az alapját a rendszeres erdőgazdálkodásnak és az idézett törvényczikk általános rendelkezései a vármegye területén, a viszonyoknak és körülményeknek megfelelően, tényleg végre is hajtattak. A véderdők 2049 79 k. h. kiterjedésben s összesen 26 község határában kijelöltettek és kormányhatóságilag máris jóváhagyott rendszeres 283használati tervek szerint kezeltetvén, birtokosaik, a használati korlátozás mérvéhez képest, teljes adóelengedésben vagy adókedvezményben részesülnek.
A vármegye területén található s az erdőtörvény 17. §-ában felemlített összes kötött birtokokra s nevezetesen a törvényhatósági és községi, továbbá az egyházi testületi és személyi, valamint a hitbizományi és úrbéres közbirtokossági erdőkre nézve a rendszeres gazdasági üzemtervek elkészítve s kormányhatóságilag jóváhagyva lévén e birtokokban az erdőhasználatoknak minden neme, úgyszintén a legeltetés, tuskóírtás és alomszedés gyakorlása is megfelelően szabályozva, valamint a letarolt vágásterületeknek szakszerű és az előírt határidő alatt való pontos beerdősítése biztosítva lett.
E jóváhagyott használati és rendszeres gazdasági üzemtervek szerint: a véderdők 100 éves forda mellett szálaló üzemben kezeltetnek s az állab- és korosztályzati, valamint a helyi és talajviszonyok figyelembe vételével teljes használati tilalom alatt állanak, vagy pedig a használatok megfelelően korlátozottak. A rendszeres kihasználás alatt álló valamennyi kötött erdőbirtokból pedig 65.816.99 k. hold szálerdőüzemben kezeltetik, a fokozatos felújítási vágásmód vagy pedig tarvágások alkalmazása mellett egy része 60 és 80, túlnyomó része pedig 100 éves fordában és a többi 18.844.67 k. h. erdő sarjerdőüzemben kezeltetik, 20, 30 és 40 éves forda mellett.
Cserkéregtermelésre berendezett erdők a vármegye területén nincsenek s így a 20 éves fordában kezelt sarjerdők többnyire gyorsan növő s lágy fanemekből álló, ligeti erdőket alkotnak.
A vármegye területén fekvő s szabad magántulajdonú 70.059 k.h. erdőterületből, rendszeres gazdasági üzemterv szerint csakis a nagyobb és rendezettebb magánuradalmak erdei kezeltetnek, míg a kisebb magántulajdonú erdők üzemtervszerű kezelésben nincsenek ugyan, azonban a gazdálkodás ezekben sem tekinthető olyannak, mely az erdő állagát veszélyeztethetné, mert habár ezekben az erdőhasználatok nem is gyakoroltatnak mindenütt az állandóság szabályainak szigorú megtartásával, mégis, tekintettel ama körülményre, hogy a kihasznált vágásterületnek beerdősítése a törvényes határidőben jóformán minden magánerdőbirtokban végrehajtatik, s különben is a vágásoknak kilegeltetése általánosságban nem szokásos, a magánerdőségeknek gazdasági állapota is túlnyomóan jónak tekinthető. E magánerdőknek közel 60%-a szintén szálerdőüzemben, 40%-a pedig 20–30 éves fordájú sarjedrőüzemben kezeltetik.
Az erdőgazdálkodás a vármegye területén fekvő összes erdők legnagyobb részében belterjesnek nevezhető s kivételt e tekintetben csakis a Kis-Kárpát hegylánczolaton elterülő némely bükkösök tesznek, a melyek a nehezen megközelíthető fekvés, vagy az ott található faanyagnak csekély használhatósági értéke miatt jóformán kihasználatlanul állanak.
A kormányhatóságilag jóváhagyott gazdasági üzemtervekben kitüntetett, valamint a rendezettebb és nagyobb uradalmi erdőbirtokban közvetetlen tapasztalatok útján beszerzett becslési adatok szerint a vármegyebeli összes erdőségek évi fatermése átlagosan kat. holdanként 210 kbmt., s így összesen 327.609 tömörköbmétert tesz, melynek mintegy 35%-a, azaz 112.663 kbm. mint épületi, haszon- és szerszámfa, 65%-a pedig, azaz 214.946 kbm. mint tűzifa értékesíttetik.
Az évenként letarolt évi vágásterületnek rendszeres felújítása a bükkösökben és jegenyefenyvesekben természetes úton, a fokozatos felújító vágásmód alkalmazása mellett, a sarjerdőkben kezelt erdőnél pedig sarjadzás útján történik, olyképpen azonban, hogy a természetes fölújulás megtörténte után a vágásterületnek hézagai nemesebb fanemek csemetéivel ültettetnek ki és több erdőbirtokban – állabátalakítás czéljából – a bükkösök jegenyefenyőmaggal telepíttetnek alá.
A szálerdőüzemben kezelt erdei fenyvesekben és tölgyesekben azonban, a vágások mindenütt mesterséges úton, erdei lúcz- és vörös fenyő, továbbá tölgy- és kőriscsemetével vagy tölgymakkrakás útján erdősíttették be.A letarolt vágások ilyképpen való beerdősítése a vármegye területén fekvő öszes erdőkben ez idő szerint nagy igyekezettel s a viszonyoktól megengedett legjobb sikerrel történik.
284E kedvező körülmény abban leli magyarázatát, hogy míg a vármegyében a faértékesítési viszonyok elég kedvezők, sőt egyes vidékeken nagyon is jók, nemcsak a nagyobb s rendezettebb uradalmak tulajdonosai, de a volt úrbéres közbirtokosságoknak kiosztott erdők jelenlegi birlalói is a szükséges pénzáldozattól nem riadnak vissza, míg másrészt az erdősítéshez szükségelt csemeték a vármegye számos helyén a lehető legolcsóbban megszerezhetők, maga a nép pedig a vámegye több vidékén az erdősítési munkálatokkal ismeretes lévén, nem hiányzik az alkalmas munkaerő sem. Átlagosan 1890 holdra tehető ezeknek a vágásterületeknek a kiterjedése, melyek a vármegye területén fekvő erdőségekben mesterséges úton s elég jó sikerrel évenként beerdősíttetnek.
Az 1879. évi XXXI. törv.-czikknek a szakképzett kezelő erdőtisztek és elegendő számú, megfelelő őrzőszemélyzet alkalmazására vonatkozó rendelkezését, az e vármegye területén fekvő erdőségeknél pontosan hajtják végre. A vármegyebeli összes erdők kezelésénél ez idő szerint 13 törvényes szakképzettségű és 30, ezzel nem bíró, de gyakorlatilag képzett erdőtiszt, az erdőőrizet s erdővédelem biztosítása szempontjából pedig 93 szakvizsgázott erdőőr és 211 erdőszolga áll tényleges szolgálatban s így átlagosan 3628 k. h. erdő tartozik egy erdőtiszt kezelése és 513 k. h. egy erdőőr őrizete alá.
A vármegye területén fekvő s a kisebb községek, továbbá az úrbéres közbirtokosságok, valamint a kisebb egyházi személyek tulajdonában levő erdők az 1898. évi XIX. t.-cz. alapján az 1899. évi július hó 1-től kezdődőleg állami kezelésbe vétettek át és ezen összesen 14.130 kat. holdat tevő és 126 külön birtoktestet tevő erdőket a nyitrai m. k. állami erdőhivatal felügyelete és ellenőrizése mellett, a Pozsonyban rendszeresített m. k. járási erdőgondokság (egy kezelő m. k. főerdész és egy erdőgyakornok) kezeli. Pozsonyban van s az erdőfelügyelettel s az erdőkezelés ellenőrzésével egybekötött összes teendőket egy kir. erdőfelügyelő, egy kir. alerdőfelügyelő és egy szolgálattételre beosztott m. k. erdőmester végzi.
A közgazdasági tekintetekből befásítandó kopár területek beerdősítésére vonatkozó törvényes rendelkezések alapján a vármegye területén mintegy 4341 k. hold oly terület lett felvéve és van nyilvántartva, mely mint teljesen hasznavehetetlen, kopár terület, lassanként beerdősítendő volt. Hogy e téren mily örvendetes haladást és mily kedvező eredményt értek el, bizonyítja az, hogy e kopár területből a törvény életbelépte óta összesen 3024 k. holdat sikeresen s olykép fásítottak be, hogy e befásított területek máris az erdők közé soroztattak.
Ezek közül több befásítás, a földmívelésügyi m. k. miniszteriumtól évenként kitűzött erdősítési jutalmak elnyeréséért is sikerrel pályázott, mert Laksárújfalu község két ízben és pedig 200 és 500 kor., Búrszentgyörgy úrbéresei 800 kor., a búrszentmiklósiak 1000 kor., a búrszentpéteriek 800 kor., a székelyfalusiak 400 és 1000 kor., a gajariak 800 kor. és Besztercze község 100 kor. erdősítési jutalmat nyertek és ezenkívül az erdősítések tetemes költségeinek fedezése s így az erdősítés foganatosításának előmozdítása czéljából a szegényebb sorsú birtokosok és úrbéres közbirtokosságok a miniszterium részéről évenként anyagi támogatásban is részesültek s e czímen ez ideig 5234 kor. pénzsegélyt osztottak ki.
