Keleti Gusztáv.
Keleti Gusztáv.
Keleti Gusztáv, szül. Pozsonyban, 1834 deczember 13-án. Pesten, majd Bécsben jogi tanulmányokkal foglalkozott, az előadások helyett azonban Rahl híres műtermét látogatta. Visszatérve, Eötvös József báró Loránd fiának lett a nevelője, majd, hajlamát követve, a festőművészetre adta magát. Több évig volt a müncheni akadémián, hol a tájfestésben tökéletesítette magát. „Elhagyott park” czímű festménye a nemzeti múzeum tulajdona. Tevékenykedett mint mű-kritikus is. 1862-ben Klette családi nevét Keletire magyarosította. 1867-ben a Kisfaludy-társaság, 1874-ben a M. Tud. Akadémia választotta meg rendes, illetőleg levelező tagjául. 1871-től a rajztanárokat képző intézet igazgatója, 1874-ben a műcsarnok igazgatója lett. 1880-ban pedig a kir. műipariskola igazgatója. Iparművészeti és képzőművészeti czikkei különféle szaklapokon és folyóiratokon kívül, a szépirodalmi és a napilapokban jelentek meg.
Önálló munkái: 1. A közképtárak, mint művelési tényezők. Pest, 1870. – 2. Idősb Markó Károly. U. ott, 1871. – 3. A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban. Buda, 1879. – 4. Az Esterházy képtár eredeti fényképekben. (Szövegét írta.) Pest, 1871. – 5. A m. kir. országos mintarajztanoda és rajtanárképezde czélja, szervezete és tantervének rövid vázlata. Budapest, 1879. – 6. A Deák-szobor-ügy válsága. U. ott, 1881. – 7. Az Akadémia nagytermének felképeiről és művészeti díszítéseiről. U. ott, 1888.
