Keleti Károly.
Keleti Károly.
Keleti Károly, szül. Pozsonyban 1833. július 18-án. Már mint a budai piarista gimnázium kiváló szorgalmú és nagy tehetségű növendéke, abban a kitüntetésben részesült, hogy József nádor udvarába hívatott, hol József főherczeg társa volt. 1848-ban, mint 15 éves ifjú beállott honvédtüzérnek és a hadjáratot végig küzdötte. A fegyverletétel után egy kis dandárral Erdélybe szakadt és ott a megmaradt ágyu-lőszert a dobrai rengetegben légberöpítette. Az oláhok elfogták, de megszökött, és hogy a besoroztatást elkerülje, József nádor örököseinek felcsuthi uradalmában gazdasági gyakornoknak állott be, de mikor már itt nem érezte magát biztonságban, előbb Budán, majd Szolnokon a cs. kir. polgári hivatalnál hivatalnokoskodott. Megszakított tanulmányait, valamint a jogot is, mint magántanuló végezte. Majd Pestre került és az Eötvös József báró lapjának, a Politikai Hetilapnak lett a szerkesztője. A Magyar Földhitelintézet megalakulásakor ennek tisztviselője, majd tanácsjegyzője lett. Mint publiczista és közgazdasági író kiváló névre tett szert. A földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszteriumban csakhamar osztálytanácsos lett és az ott szervezett statisztikai osztály élére került. A hazai statisztika ügyét 1868 és 1869-ben a statisztikai tanfolyamok útján nagyban előmozdította. Oroszlánrésze van az orsz. statisztikai hivatal szervezésében és szakkönyvtárának megalapításában. 1869-ben ő képviselte Hunfalvy Jánossal Magyarországot a hágai, valamint 1872-ben a szent-pétervári nemzetközi statisztikai kongresszuson; az utóbbi helyen az alelnökséggel tisztelték meg. Az ő érdeme, hogy a nemzetközi statisztikai kongresszust 1876-ban Budapesten tartották meg. 4361868-ban a M. Tud. Akadémia előbb levelező, majd 1875-ben rendes, 1890-ben pedig igazgató-tagjává választotta meg. Választmányi tagja volt a képzőművészeti társulatnak. Tevékeny részt vett az Országos Iparegyesület új életre ébresztésében és annak 1867-ben történt megalakulásakor egyik igazgatója, majd több izben elnöke lett. 1873-ban a kormány megbízásából ipari tárgyakat szerzett be a Magy. Iparmúzeum számára a bécsi világkiállításon. A „Litteris et artibus” érdemrend, az orosz Szaniszló-, az orosz korona- és a portugalli M. de la Villa Vicosa középkeresztes tulajdonosa volt. Meghalt 1892 május 30. Budapesten. Értekezései és czikkei szakfolyóiratokban és leginkább hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg.
Munkái: 1. Politikai gazdaság kézikönyve. Baudrillart Henrik franczia műve nyomán. Pest, 1863. – 2. Mi mentheti meg Ausztriát. U. ott, 1866. – 3. A magyar mezőgazdaság. U. ott, 1867. – 4. Telekadó és kataszter. U. ott, 1868. – 5. A statisztikai hivatal és tudományos művelés. U. ott, 1868. – 6. B. Eötvös József, mint az iparegyesület elnöke. U. ott, 1871. – 7. Hazánk és népe. U. ott, 1871. – 8. Az új kormány kezdetén. U. ott, 1873. – 9. Palugyay Imre emlékezete. Budapest 1874. – 10. Mezőgazdasági statiszika. U. ott, 1874. – 11. Quettelet emlékezete. U. ott, 1875. – 12. A gyakorlati statisztika kézikönyve. U. ott, 1875. – 13. Magyarország népesedési mozgalma 1864–1873-ig és a kolera. U. ott, 1875. – 14. Visszapillantás közgazdaságunk egy negyed századára. U. ott, 1876. Székfoglaló. – 15. Fényes Elek emlékezete. U. ott, 1878. – 16. Magyarország népesedési mozgalma. U. ott, 1878. – 17. Magyarország közgazdasági és művelődési állapota. U. ott, 1879.– 18. Zu- und Abnahme der Bevölkerung Ungarns. U. ott, 1879. – 19. Magyarország népességének szaporodása és fogyása. U. ott, 1879. – 20. Magyarország népesedési mozgalma 1878-ban. U. ott, 1879. – 21. A nemzetiségi viszonyok Magyarországon. U. ott, 1881. – 22. Ungarns Nationalitäten, 1880. U. ott, 1882. – 23. Tengerészetünk és Fiume jövője. U. ott, 1883. – 25. A Balkán-félsziget. U. ott, 1885. – 25. Ungarn im Weltverkehr. U. ott, 1886. – 27. A budavári casinó-egylet félszázados története. U. ott, 1891. – 28. Statistique officielle de la Hongrie. Rapport presenté an VII. congrčs international ŕ la Haye en 1869. Pesth. 1869. – 29. A népszámlálás. U. ott, 1869. – 30. A mezőgazdasági termelés. U. ott, 1869. – 31. Uebersicht der Bevölkerung des Staatsgebietes. U. ott, 1871. – 32. A szt. István korona országainak népessége. U. ott, 1871. – 33. Magyarország hivatalos statisztikája és továbbfejlesztésének szüksége. Budapest, 1873. – 34. Actenstücke zur Organisation der Landesstatistik in Ungarn. U. ott, 1874. – 35. Honismertető. U. ott, 1873. – 36. Skizze der Landeskunde Ungarns. U. ott, 1873. – 37. Hongrie. Exposé géographique et statistique 1873. Traduit par Frédéric Swiedland. U. ott, 1873. – 38. Idées sur la statistique agricole. U. ott, 1873. – 39. Qu’est-ce que la nationalité? U. ott. 1874. – 40. Magyarország statisztikája. U. ott, 1876. (Beőthy Leóval együtt.) – 41. Magyarország szőlőszeti statisztikája 1860–1873. U. ott, 1875. – 42. Viticulture de la Hongrie. U. ott, 1876. – 43. Congrčs international de statistique ŕ Budapest. U. ott, 1876. – 44. Compte rendu. U. ott, 1876. – 45. Rapports et résolutions. U. ott, 1876. – 46. Commissions permanents du Congrčs international de statistique internationale. U. ott, 1878. – 47. Vorlage über den Plan zur Verfassung einer internationalen statistischen Bibliographie. – 48. Rapport sur l’état de l’agriculture en Hongrie. U. ott, 1878. – 49. Jelentés a Székes-Fejérvárott 1879-ben rendezett kiállításról. U. ott, 1879. – 50. A szt. István korona országainak népessége. U. ott, 1882. (Dr. Jekelfalussy Józseffel együtt). – 51. Emlékirat az 1884-ben megindított iparstatisztikai adatgyűjtés ügyében. U. ott, 1883. – 52. Magyarorsz. népességének élelmezési statisztikája. U. ott, 1887. – 53. Ernährungsstatistik der Bevölkderung Ungarns. U. ott, 1887. – Szerkesztette: a Politikai Hetilapok 1865 július 3-tól 1866 június 25-ig Pesten; a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményeket 1860–1861 (a VI., VII. és VIII. kötetet); a Statisztikai előadásokat 1869; az 1870-iki népszámlálás eredményeit 1871. a Hivatalos Statisztikai Közleményeket 1868–75, összesen I–VII. évfolyam és egyes monografiákat 1878–91; a Magyar Statisztikai Évkönyvet 1872–89; az 1878-iki párisi kiállítás hivatalos jelentését 1879. Magyarország árúforgalmát; az 1881. évi népszámlálás eredményét 1882 és a budapesti 1885. országos általános kiállítás hivatalos jelentését 1886.
