Pápai István.
Pápai István.
Pápai István, a királyi kabinetiroda volt osztályfőnöke, szül. Pozsonyban 1827-ben, meghalt Bécsben 1897. jan. 6-án. Az abszolutizmus idejében a helytartó-tanácshoz került Kassára, majd mint helytartó-tanácsos Brünnbe. 1860-ban a III. oszt. vaskorona-rendet nyerte és ez évben az akkori magy. kir. helytartó-tanácshoz jött át. 1861-ben valóságos udvari tanácsos lett az akkor fennállott m. kir. udvari kanczelláriánál. Összeköttetése a magyar alkotmányos irányzatú férfiakkal, s befolyásos állása magában a kanczelláriában, nagy súlyt kölcsönöztek személyének, a mit még növelt jellemének minden oldalon elismert megbízhatósága és diszkrécziója. A kiegyezés idején is, mint a királynak és a Deák körül csoportosuló államférfiaknak bizalmasa, rendkívüli szolgálatokat tett az alkotmányos ügynek. A kanczellária feloszlatása s a magyar miniszterium alakításakor, 1867-ben, a király parancsára a kabinetirodába rendeltetett. Ez állásában neki jutott az a fontos feladat, hogy a királyi látogatások alkalmával a tisztelgő küldöttségeknek adandó királyi válaszokat, valamint a fontosabb királyi kéziratokat és nyilatkozatokat szövegezze. 1872-ben a Szt. István-rend titkára és a rend kiskeresztese, 1883-ban a Lipótrend középkeresztese s a kabinetiroda valóságos osztályfőnöke, 1887-ben titkos tanácsos lett. 1896-ban az I. oszt. vaskorona-rendet kapta. Holttestét a bécsi temetőből Budapestre hozták, hol a kerepesi-úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
