Pávai Vajna Gábor.
Pávai Vajna Gábor.
Pávai Vajna Gábor dr. orvos és sebésztudor, nem pozsonymegyei születésű s így bővebb életrajzi adatait szülővármegyéje monografiájában fogjuk közölni. Itt csak megyebeli működésére terejszkedünk ki. 1882-ben a pozsonyi állami kórház belgyógyászati osztályának főorvosává neveztetett ki. 1883 óta 456több pozsonyi állami tanintézetben az egészségtan tanára, 1885 óta az országos közegészségi tanács tagja, 1897-ben részt vett az Oroszországban: Moszkvában és Szentpétervárott tartott VII. nemzetközi orvosi kongresszuson, 1900-ban a budapesti királyi orvosegyesület levelező-tagjává választotta. 1901-ben a pozsonyi kir. jogakadémián a közigazgatási közegészségtan előadásával bizatott meg, míg végre 1904-ben Ő Felsége a közegészségügyi terén szerzett érdemei elismeréséül a kir. tanácsosi czímmel tüntette ki. Számos dolgozata és értekezése jelent meg magyar és német szaklapokban. 1890-ben Berlingen a Koch-féle gyógyítómódot tanulmányozta, s erről „A tuberculosi gyógyítása Koch szerint” czímen, nagyobb dolgozatot írt. Ez a munka volt az első, a mely nyiltan kimondta, hogy a Koch-féle gyógyítómód ez idő szerint csak kísérletezés. Ide vágó nagyobb műve „Védekezés a tüdővész ellen”, 1898-ban jelent meg. Ezt a munkát, a szanatóriumi gyógykezelés egyik úttörőjeként, a magyar orvosok és természetvizsgálók 1897-ik évi trencséni nagyggyűlésen ismertették és végrehajtását az akkori belügyminiszternek ajánlották.
Nagyobb művei: A kolera. – Hogyan kell dezinficziálni? (1892). 3 kiadást ért. – A tüdővész gyógyító módjának mai állásáról. – Az idegességről. Pályanyertes munka. – Pozsony és a 3-ik egyetem. – A halott-égetésről. – Szellemi életünk hanyatlásának okai, különös tekintettel a pozsonyi viszonyokra. – Mi az oka annak, hogy hazai fürdőink nem boldogulnak? – Abbáziai levelek. – Az orvosi kamarák érdekében. – A Thallinról és a lázas betegségek gyógykezelési módjáról. – A divatról, orvosi tekintetben. – Pozsony mégis csak Pozsony ellen. Röpirat. – Az Antifebrinről. Ezeken kívül Pozsonyban számos népszerű és tudományos felolvasást tartott a Toldy-körben és a pozsonyi orvos-természettudományi egyesületben. Részt vett a „Nyugatmagyarországi Hiradó” alapításában. Mint a pozsonyi Toldy-kör első alelnöke és mint a törvényhatósági bizottság választott tagja, a magyarosodás érdekében sokat és sikeresen küzd. Ő írta e kötet számára a Közegészségügy czímű fejezetet.
