A magyar nyelv tanítása.
A magyar nyelv tanítása.
A magyar nyelv tanításának a vármegye nem magyarajkú iskoláiban már régebbi történelmi nyomaira akadunk. Szempcznek a külföldön élt híres fia, Szenczi Molnár Albert már 1609-ben írta meg „Grammatica Hungarica”-ját és pedig Móricz hesszeni fejedelem használatára, a kinek a költségén jelent meg. És adatunk van arról, hogy már a XVI. század hatodik tizedében a nagyszombati latin elemi iskola mellett „cantor hungaricus” volt alkalmazva.
348Ezt a magyar latin iskolát a XVIII. század második felében már háttérbe szorította a német, mely mindinkább terjeszkedett. A nagyszombati róm. kath. népiskolákban már 1861-ben vezették be a magyar tanítási nyelvet s ugyancsak ez évben Ocskovszky János róm. kath. igazgató-tanító 100 frt jutalmat nyer a városi tanácstól a magyar nyelv sikeres oktatása körül kifejtett hazafias buzgalmáért, és Suppan Zsigmond nagyszombati kanonoknak, később beszterczebányai püspöknek „a tan- és nyelvügy körül” szerzett érdemei tanácsi jegyzőkönyvi határozattal megörökíttetnek.
A magyarosodás és a népnevelésügy társadalmi fejlesztését a pozsonyi magyar közművelődési egyesület viszi előre, mely nyolcz óvóintézetet tart fenn, különös tekintettel a nyelvhatárra. A tanítók nagyarányú jutalmazásával, a növendékek részére magyar jutalomkönyvek adományozásával, népies, hazafias tartalmú felolvasásokkal nagyon termékenyítő hatást gyakorol a népnevelés nemzeti irányú fejlesztésére.
Ez az egyesület újabban Apponyi Albert gróf elnökségével és Burián Pál nyugalmazott kir. táblai bíró főjegyzőségével, az alapítványok és tagok jelentékeny szaporodásával s a vezérlő elemek széles látókörű buzgalmával, szellemi és anyagi tekintetben akczióképesebb lett s feladatát a közönség élénk részvételével mindinkább tágítja.
Moodor. – A polgári leányiskola.
Saját felvételünk
Immár meggyőző adatokkal igazolható az 1893: XXVI. t.-cz. termékenyítő hatása a felekezeti népnevelésügyre; segítőleg nyúlt az anyagilag tehetetlen egyházközségek hóna alá, s eredménye nemcsak a fennálló tanítói állomások javadalmazásának 800 koronáig való kiegészítésében, hanem önálló iskolák szervezésében, a túltömötteknél a még szükséges tanítói állomások rendszeresítésében is nyilvánul. Az állami segítés a felekezeti iskolákban a tanításnak a magyar nyelv oktatására is kiterjedő belterjességében és ezzel kapcsolatban azok beléletét irányító módon a közvetetlenebb állami befolyásban is érvényre jut.
Az állami segítés elnyerése iránt való bizalom a felekezeti tényezőknél mindinkább terjedőben van, melyek az állami segélyt fokozatosan, mindig nagyobb arányban veszik igénybe.
A magyarosodás szempontjából nagy vívmány, hogy a vármegye két állami és két róm. kath. jellegű tanító, illetőleg tanítónőképző-intézettel bír, mely az egész északnyugati hazarészre kihat, de elsősorban a helyi népnevelésügyi viszonyokra, és szülőoka lesz annak a nagyfontosságú eredménynek, 349hogy a vármegyében a magyarosodás, magának a tótságnak és a németségnek hazafias magyar tanítóvá lett fiai és leányai által terjed.
