Tanügyi statisztika.
Tanügyi statisztika.
A vármegyei törvényhatóság területén öszeíratott 53.429 tanköteles, ezek között 6–12 éves fiú: 19.356, leány: 19.065; 13–15 éves fiú: 7601, leány: 7407; vallás szerint: róm. kath.: 46.279, gör. kath.: 4, gör. kel.: –, ev. ref: 1460, ág. ev.: 3064, unitárius: 1, izr.: 2621; nyelv szerint: magyar: 22.223, német: 3457, román: –, tót: 27.743, horvát: 1, ruthén s egyéb: 5. Tényleg iskolába járt 48.318, vagyis az összes tankötelesek 90%-a; nem járt 5111, vagyis 10%.
A magyar tankötelesek közül kerekszámban iskolába járt 88%, a tótok közül 95%, a németek közül 68%.
A vármegyei törvényhatóság területén volt a modori állami és a nagyszombati róm. kath. tanító-, illetőleg tanítónőképző-intézeten kívül, melyek közül az első 1870-ben, a modori ág. ev. egyházközség által az államnak fölajánlott volt ág. ev. gimnáziumi épületben, az utóbbi 1894-ben az Orsolya-rendű zárdában kezdte meg működését, összesen 294 iskola, melyek következőleg oszlanak meg:
Jelleg szerint:
állami
|
13
|
ev. ref.
|
11
|
községi
|
23
|
izr.
|
22
|
róm. kath.
|
196
|
magán
|
5
|
ág. ev.
|
22
|
egyesületi
|
2
|
Fokozat szerint:
polgári
|
7
|
elemi
|
288
|
Polgári iskolák között: volt állami 1;* községi: 4; felkezeti 2 és pedig róm. kath. 1, ág. h. ev. 1.
A dunáninneni ág. ev. egyházkerület által 120.000 korona költséggel alkotott és mintaszerűen elhelyezett modori polgári leányiskola csak 1902. év őszén nyílt meg két osztálylyal. Az az internátussal összekötött iskola a dunáninneni ág. ev. egyházkerült új territoriális beosztásának eredménye, melynek nagyfontosságú hivatása az ág. evang. szülők gyermekeinek megfelelő hazafias szellemű, vallásos és családias nevelése.
Elemi iskolák között volt:
állami
|
12
|
ev. ref.
|
11*
Ezekből 9 iskola 10 tanítóval 2979 korona állami segélylyel.
|
közésgi
|
19
|
izr.
|
22*
Ezekből 5 iskola 5 tanítóval 1134 korona állami segélylyel.
|
róm. kath.
|
195*
Ezekből 85 iskola 104 tanítóval 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján 37.720 koronával állami segélyt nyer.
|
magán
|
5
|
ág. ev.
|
22*
Ezekből 5 iskola 5 tanítóval 2078 korona állami segélylyel.
|
egyesületi
|
2
|
A lakosság nyelvéhez képest elemi iskola volt:
magyarajú
|
120
|
németajkú
|
15
|
tótajkú
|
153
|
A tanítók számához képest:
8 tanítós
|
2
|
3 tanítós
|
29
|
6 tanítós
|
1
|
2 tanítós
|
79
|
5 tanítós
|
2
|
1 tanítós
|
167
|
4 tanítós
|
14
|
347A vármegyei elemi népiskolák közül tehát 161-nek több tanítója volt, vagyis a tömeg 56%-ának, mely statisztikai adat nagyon előnyösnek tünteti föl a megyei népnevelésügyet, mert az osztott, vagyis több tanítós elemi iskola biztos fokmérője a tanítás intenzivebb voltának.
A növendékek neme szerint:
a) polgári iskola:
fiú
|
3
|
leány
|
3
|
b) elemi iskola:
fiú
|
7
|
vegyes
|
267
|
leány
|
14
|
A vármegyei iskolázási viszonyok adalékául föl kell említeni, hogy ez idő szerint 63 községnek még saját iskolája nincsen, ezek azonban részint állami iskolák állításával, részint az 1893. évi XXVI. t.-cz. alapján új felekezeti iskolák szervezésével, 1896 óta pedig Doborgaz, Harangfalu, Kosolna, Istvánlak, Királyfiakarcsa, Nagyudvarnok, Vajasvatta községekkel apadtak. Ezt az adatot enyhíti az a körülmény, hogy az iskolailag kapcsolt községek között sok a nagyon közel fekvő és az összeépített.
A vármegyei népnevelés tanintézetek ingatlan vagyonának becsértéke 2,375.894, tőkepénzek, alapítványok értéke 231.957 korona, összesen 2,607.851 korona.
A bevételi források között az ingatlanok jövedelme 30.358, a tőkepénzek kamata 15.529, az állami segítés 52.904, a felekezeti segítés 126.828, az iskolai pótadó 43.881, a tandíj 53.108, a községi segítés 210.981 és egyéb jövedelem 7957 koronával szerepel; ebből személyes kiadásokra fordíttatott 499.075, dologiakra 58.471 korona.
A 120 magyarajkú iskola között volt:
állami
|
4*
Vajka-sárfenyő-szigeti, csukárpakai, doborgazi, vajasvattai, mely utóbbi három 1896 után keletkezett.
|
ev. ref.
|
11
|
községi
|
15
|
izr.
|
10
|
róm. kath.
|
70
|
magán
|
2
|
ág. ev.
|
7
|
egyesületi
|
1
|
A 153 tótajkú elemi iskola között volt:
állami
|
8*
A modori áll. tanítóképző-intézettel kapcsolatos elemi gyakorló, malaczkai, búrszentgyörgyi, gajari, károlyfalvi, humenecz-sajdiki, pilai, pozsony-récsei rendező pálaudvari, mely utóbbi három 1896 után keletkezett.
|
izr.
|
12
|
községi
|
4
|
magán
|
3
|
róm. kath.
|
117
|
egyesületi
|
1
|
ág. ev.
|
8
|
A 15 németajkú elemi iskola között volt:
róm. kath.
|
8
|
ág. ev.
|
7
|
A 153 tótajkkú, 15 németajkú, öszesen 168 nem magyarajkú iskola között a tanítás alsó fokain a magyar beszédnek, a felsőbb fokon a magyar nyelvnek megfelelő módszerű és terjedelmű oktatása mellett magyar tannyelvű volt:
állami
|
8, vagyis 100%
|
izr.
|
12, vagyis 100%
|
községi
|
3, „ 75%
|
magán
|
3, „ 100%
|
róm. kath.
|
29, „ 25%
|
egyesületi
|
1, „ 100%
|
ág. ev.
|
7, „ 47%
|
összesen 63, vagyis a 168 idegenajkú iskolák 37%-a, a többiekben a magyar beszéd és nyelv oktatása mellett leginkább a természet- és földrajz, de különösen a számtan volt magyarul tanítva.
A 63 nem magyarajkú, de magyar tannyelvű népiskola fenntartásának terhéből a politikai és egyházközségek mellett jelentékeny részt követel a maga számára Pozsony vármegye hazafias főnemessége, mely jótékonyan ölelte fel a népiskolák ügyét és tette ezt a magyarosodás érdekében, a tőle fenntartott magyar tannyelvű iskoláknak mindenütt alátámasztva a magyar óvodát.
Így a malaczkai óvóval összekötött róm. kath. leányiskola Pálffy Miklós herczeg, a nagylévárdi róm. kath. Wenkheim István gróf, a morva-szt.-jánosi óvóval kapcsolatos róm. kath. leányiskola Zichy Pál gróf, a zavari róm. kath. óvóval ellátott leányiskola Majláth György gróf, a stomfai szintén óvóval ellátott leányiskola Károlyi Alajos gróf nagylelkű, hazafias áldozatkészségének köszöni létrejöttét.
