Tanítóegyesületek.
Tanítóegyesületek.
A vármegyei törvényhatóság területén négy tanítói egyesület van működésben, és pedig: 1. az általános vármegyei tanító-egyesület; 2. róm. kath.; 3. ág. ev.; 4. az izr. tanítók egyesülete.
Örvendetes jelenség, hogy a pozsonyvármegyei néptanítóság közszelleme hazafias, egyesületi élete, testületi működése kizárólag magyar, és alig találni tanítót, a ki magyar napilap előfizetője nem lenne s kis szobája könyvpolczán nem lenne látható valamely nagyobb encziklopedikus vagy történeti munka.
A vármegye területén két árvaház áll fönn, és pedig Bazinban a Kolmár-féle, Nagyszombatban a Simor-féle, mind a kettő róm. kath. jelleggel, melyeknek lakással, élelmezéssel, ruházattal ellátott, szabályszerűen gondozott, tanköteles-korú árvái, mint bejárók, az ottani tanintézetekben nyernek oktatást.
* * *
Pozsony sz. kir. város az utolsó népszámlálás szerint 65.867 lakosságával, mely 19.9%-ban magyar, 59.9%-ban német. 16.6%-ban tót, már a XIII. században egy magyar-utczával (most széplak-utcza) bírt és abban a XVII. század közepén a protestánsoknak magyar templomuk is volt. A sz. ferencziek templomában már évszázadokkal ezelőtt magyar volt a hitszónoklat.
Nagyszombat. – Róm. kath. elemi és polgári leányiskola és tanítónőképző.
Saját felvételünk
350Az újabb népszámlálási eredményeknek és Fényes statisztikusunk adatainak egybevetéséből kitűnik, hogy a pozsonyi magyarság számereje hét évtized alatt 7%-ról 19.9%-ra növekedett.
Kőrösy József kiváló statisztikusunk pozsonyi megfigyelései alapján azt állítja, „hogy a magyar műveltségnek ezen tekintélyes és régi góczpontja lassan bár, de biztosan magyarosodik. A köznép közt ugyan még mindig a német és utána a tót szó a elterjedtebb, de az értelmiségben mindinkább hódít a magyar szó és szellem.”
