Árpa.
Árpa.
A kenyértermények között legnagyobb területen, 104.114 k. holdon, az összes szántóföldek 24.1%-án árpát termelnek. A vetésforgóban kapásnövények után rendesen árpa következik, a mely igen fontos kulturnövény, mert úgy az éghajlati, mint a talajviszonyok legnagyobb részben kitünő minőségű és drágán értékesíthető sörárpa termelését teszik lehetővé. Pozsony vármegyében Galánta és Szempcz községektől északnyugatra kezdődik a tót árpa elnevezés alatt, külföldi sörgyárosok és malátagyárak előtt ismeretes és kedvelt árpaféleség, a mely minőségre nézve a híres morvaországi árpákkal versenyez. Ezen a vidéken a közönséges magyar árpa is – a kedvező talajnál fogva – elsőrendű piaczi árúnak osztályozható, mégis a kísérletek fényesen beigazolták, hogy a Saale-Chevalier, az Oregon-árpafélék jobb minőségű és nagyobb termést adnak, mint a magyar árpa; de mindezeket fölülmúlja a „Hanna” elnevezés alatt ismeretes árpa, mely ma egész Pozsony vármegyében s különösen ott, hol sörápra terem, a kisgazdák között is legjobban bevált. A sörárpát ott termelik sikerrel, a hol a czukorrépa jól díszlik s a búza buján nő; homosokabb helyeken ellenben a magyar árpa jobban díszlik és bővebben terem, e szerint indokolt a magyar árpa termelése a Csallóközben a laza talajon, míg a budapest–bécsi vasútvonaltól északra, mindenütt kiváló sörárpa terem, úgy hogy a hl. súlya meghaladja a 72 kg.-ot. Miután az árpát rendszerint trágyázott kapásnövények után vetik, nem alkalmaznak alája sem animális-, sem műtrágyát. Árpában az üszög tett kisebb károkat, de páczolással ezt az ellenséget is sikerrel legyőzik. Különben is csak némely években mutatkozik. 1902-ben az árpával bevetett 104.114 k. holdon 810.563 mm., vagyis 1 k. holdon 7.78 mm. volt az átlagos termés, az országos átlag pedig 1,790.940 k. holdon 13,575.100 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 7.57 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében az árpatermés mennyisége is meghaladja az országos átlagot, minőségre nézve pedig határozottan megelőzi a többi vármegyéket.
