Rozs.
Rozs.
A kenyértermények között nevezetes helyen áll a rozstermelés, 54.918 k. holdon, a szántóföldek 12.5%-án. A rozsot minden községben sikerrel termelik, de legjobban díszlik a lazább és homokosabb talajon, a mely a búzának már teljesen nem felel meg; itt a rozs viszi a főszerepet és nem ritkán a hl. súlya 76–78 kilogramm. Leginkább a közönséges magyar rozsot termelik, mert ez felel meg legjobban a helyi viszonyoknak és nem fagy oly könnyen ki, mint a szentiványi vagy a montagnei, a melyekkel nagyobbszabású termelési kísréletek folytak ugyan, de kevés eredménynyel. A rozs a vetésforgóban a homokosabb, lazább helyeken ugyanazt a helyet foglalja el, mint a búza a kötöttebb talajon; egyáltalán nem válogatós a talaj tekintetében, de a szuperfoszfát műtrágyázását igen meghálálja úgy hogy a műtrágyázott rozs nem ritkán 30–50%-kal nagyobb termést ád, mint a műtrágyába nem vetett rozs. Különösen zabos bükköny után szépen díszlik, de sok helyütt búza után is vetik s mégis jól szokott megteremni. Rozsot kapásnövény után csak akkor vetnek, ha a kapásnövényt idejében be lehet takarítani, mert a rozstermelés első alapföltétele a korai vetés. A rozs ellenségei közül a drótféreg okozott kisebb-nagyobb károkat; anyarozs itt elvétve található. 1902-ben a rozszal bevetett 54.918 k. holdon 375.633 métermázsa, vagyis 1 k. holdon 6.83 mm. volt a termés; az országos átlag pedig 20,044.450 k. holdon 13,606.722 mm., 1 k. holdon 6.78 mm. Tehát Pozsony vármegyében a rozs-termés is meghaladta az országos átlagot.
