Búza.
Búza.
Búzával évenként 74495 k. hold van bevetve, vagyis a terület 17.2%-a s ez egyik főtermelési növény; biztosan terem és szépen jövedelmez. Búzát a megye minden községében termelnek, de leginkább kötött, mély rétegű televényes és agyagos földeken, a hol a legszebb 80–83 kilogramm hektoliter súlyú, aczélos szemű búza terem. Általában a közönséges magyar búza elnevezés alatt ismeretes magot vetik; noha nagyobbszabású termelési kísérletek folynak a jelenben is, idegen, nagyobb termésű búzafajtákkal, a melyek eddig, legnagyobb részben negatív eredményűek. Prótáltak tiszavidéki, egyiptomi, doni, mezőhegyesi és a külföldön oly nagyhírű, de itt egyáltalában be nem vált Nordischer Tonnenweizen, Teverson, Molds red prolific, Rivetts bearded square-head, stb. búzafajtákkal; de az eredmény mindig ugyanaz volt, hogy az itteni, közönséges, meghonosodott búza a legjobban megfelel az éghajlati és talajviszonyoknak, különösen ama kiváló tulajdonságánál fogva, hogy korán érik; a külföldi, s máshonnan importált magvak pedig majdnem kivétel nélkül későn érők s a júliusban rendesen beköszöntő aszály a nem akklimatizált búzafajtákat mind tönkre teszi, a mag besül és a piacz követelményeinek meg nem felel; de terméshozama is csekélyebb, mint a magyar búzáé. A magyar búzán kívül mégis két búzaféleségnek van jelentősége; ezek közül az egyik a diószegi óriás búza név alatt ismeretes, a melynek előállítását a diószegi czukorgyár egyik tulajdonosának, Kuffner Károly kiváló gazdának köszönjük. Ez az orosz búzától veszi eredetét s folytonos termeléssel alkalmazkodott az éghajlati viszonyokhoz; átlag 100–150 kilogrammal többet terem, mint a magyar búza, a szalmája erősebb, nagyobb s kevésbbé dől meg, – de a mag nem aczélos, kevesebb a liszttartalma, a malmok nem veszik szívesen és kisebb árt fizetnek érte. Csakis ott ajánlatos a termelése, a hol a földek túl-buják s a megdőlés veszélye koczkáztatja a termést. Általános elterjedése a magyar búza elsőrendű voltát kérdésessé tenné, de a megszokott viszonyok mellett minden bizonynyal nagy szolgálatot tesz, mert állítólag rozsdaellenálló képessége is nagy. Számos oly helyen, a hol a búzát eddig a rozsda miatt egyáltalán nem, vagy csekély sikerrel termelhették, újabban a kopasz búza termelhető. A kopasz búzának rozsda-ellenálló képessége nagy, a termés hozama megközelíti a magyar búza terméshozamát, de a minősége már gyöngébb. Termelése csak ott indokolt, a hol a rozsda miatt más búzát nem lehet termelni. A búzát rendesen trágyázott zabosbükköny, lóbab, luczerna után vetik, – kapás növények után ritkán – ott azonban, hol a takarmánynövények után rendesen meg szokott dőlni, csalamádé és árpa után is vetik s a megdőlés ellen szuperfoszfát műtrágyát alkalmaznak, a mely nemcsak nagyobb magtermést eredményez, de a szalma is erősebb, vastagabb növésű lesz, a miért nem oly könnyen dől meg. A búzát rendesen szeptember 10-től október 20-ig vetik; az ez idő előtt vagy után vetett búzák termése koczkáztatott. 258A búza állati ellenségei között, az egér, száraz időjáráskor már okozott károkat, ezenkívül kisebb mértékben vetési bagolylepke, gabona-futrinka- és Chlorops-fonálféreg-kárt észleltünk; a drótféreg csak ott okozott nagyobb károkat, a hol kalászos növény volt az elővetemény. Gabona-üszög ellen a vetőmagnak kék gáliczkővel való csirázása általánosan szokásban van. 1902-ben a búzával bevetett 74.495 k. hold területen termett 589.187 métermázsa, vagyis minden k. holdon 7.9 métermázsa búza. Az országos átlag pedig 5,877.378 k. holdon 46,507.113 métermázsa búza, vagyis k. holdanként 7.74 métermázsa. Tehát Pozsony vármegyében a búzatermés meghaladta az országos átlagot, a mi nagyrészben a jó gazdálkodásnak az eredménye.
