Marhahízlalás.
Marhahízlalás.
A pozsonyvármegyei gazdák fontos jövedelmi forrása még a szarvasmarhahízlalás. A tejgazdaságokat kivéve, nincs nagyobb gazdaság, a mely ne foglalkoznék hízlalással. Nemcsak a munkában elöregedett, letört ökröket, de 4–5 éves fiatal tinókat is hízlalnak. Az intenziv mezőgazdaság több igavonó állatot kíván, különösen őszszel, a mikor a termésbetakarítás, az őszi vetés s a tavaszi növények alá kell a földet jól elkészíteni, miért is minden haladó gazda őszszel szaporítja igavonó szarvasmarha-állományát, hogy minden mezei munkával idejére elkészüljön; a munka bevégzése után nem adja el ökreit sovány állapotban, hanem kihízlalja őket. Így a földeit jól megdolgozza, takarmányát jól értékesíti, kitünő trágyát nyer s az ökrök eladási árából marad még tiszta nyeresége. Ezer és ezer hízott ökör megy évenként a vármegyéből Bécsbe, a hol jól megfizetik az okszerűen, jól kihízlalt ökröket. Vannak gazdaságok, a hol télen és nyáron át állandóan hízlalnak, mint pl. a diószegi czukorgyár gazdaságában, mely egymaga évenként 5000–6000 darabot hízlal. A bérlők szintén követik a czukorgyár példáját s annyit hízlalnak, a mennyit a termelt takarmány és ipari növényei hulladékával tudnak.
Hogy az egyes nagyobb birtokok, gazdálkodási rendszeréből, beosztásáról stb. tájékozást nyújtsunk, a vármegye egyes vidékein elszórtan fekvő birtokok és uradalmak közül a következőknek a leírását közöljük:
Apponyi Albert gróf uradalma. Ide tartozik Pozsony vármegyében Éberhard, Fél, Hidas, Hideghét, Madarász és Sáp. Az összterület 3743 hold, melyből 1052 hold haszonbérbe van adva. Ezenkívül Békés vármegyében még 4097 hold van. A pozsonyvármegyei birtokból kert és beltelek 51 hold, szántó 2029, kaszáló 89, legelő 299, erdő 1039, szőlő 10, nádas 8 és használhatatlan 218. A vetőforgó; ötös rendszer. Magtermelés bükköny és mohar. A lóállomány 22 drb., igás marha 74, tehén 62 és növendékmarha 94 drb. Van tejgazdaság is 250 liter napi termeléssel, mely Pozsonyba szállíttatik. Az erdészeti üzem 40 éves forda, termékek: kemény és lágy hasábfa. Van szőlő is, mely csemege-szőlőként adatik el. A munkaerőt a körülfekvő községekből szerzik. Napszámárak a férfiaknál 70–180 fill., nőknél 60–100 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken kicsiben 24 kor., nagyban pedig 16 kor.
272Alsasse d’Hennin herczegnő uradalma Szereden. Ide tartozik Szered, Középcsöpöny, Mácséd, Várrét és Taksony. Összterület 3010 k. h. Ezenkívül még Nyitra vármegyében is tekintélyes birtoka van. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 17 k. h., szántó 2875, kaszáló 41 3/4, legelő 18 és használhatatlan 72. A birtokos a talajvíz és a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés Baltazzin 20 és lóhere 30 holdon. Különleges termelési ág a czukorrépa 350 holdon. A lóállomány 30 drb., vegyes faj. Marhatenyésztés: nyugati faj, állomány 80 igás marha és 220 tehén, azonkívül 40 hízómarha. A tejgazdaság kb. 1900 liter tejet szállít naponként Bécsbe. Erdészet 840 k. h., az üzem 16 éves forda, a termék cserkérgezés. Azonkívül 80 k. h. fáczányos. A munkaerőt helyben, a környéken és Felső-Magyarországból szerzi. A napszámárak férfiaknál 100–240, a nőknél pedig 70–140 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken k. holdanként 40 korona.
Bittó Béni és Bittó Kálmán birtoka Sárosfán. Összterület 1660 m. hold, a mi majdnem csupa szántó. A vetőforgó négyes rendszerű. A tulajdonos angol félvér lótenyésztést tart fenn. Az állomány 16 anyakancza és szaporulata. A marhaállomány 80 drbból álló gulya, 64 igás magyar faj és egy simmenthali bika és 12 tehén. Van juhtenyésztés is merinófajjal; az állomány 650 anyabirka és szaporulata. A munkaerőt helyben és a szomszéd községekből szerzik. A napszámárak férfiaknál 70–200 fill., nőknél 60–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 12 kor.
Chotek Rezső gróf uradalma Alsókorompán. Ide tartozik Alsó- és Felsőkorompa, Spácza, Bogdány és Binócz. A pozsnymegyei birtok 4000 k. h., de Bács-Bodrog vármegyében, a futaki uradalom kb. 40,000 hold. A pozsonymegyei uradalomból kert és beltelek 110 k. h., kaszáló 70, legelő 50, erdő 600, szőlő 12 és a többi szántó. A birtokos szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés: luczerna 700 m. holdon. Különleges termelési ágként burgonya szerepel 300 holdon. Lóállomány 32 drb. vegyes faj. Marhatenyésztés bonyhádi és simmenthali keverék, állomány, 160 drb. igáson kívül, 7 bika, 75 tehén és szaporulata. Juhtenyésztés negretti faj, állomány 600 drb. Sertéstenyésztés csak most van fejlesztés alatt yorkshirei keresztezéssel. Az uradalom ponty-tenyésztést is tart fenn. A tejgazdaság bérbe van adva. Az erdészeti üzem 70 éves forda, a termékek tűzifa és épületfa. A szőlőfajok csupa borszőlők. A gyümölcsös nagyon gazdag és kb. 8000 szilva-, alma-, körte- és diófából áll. Gazdasági iparként van egy szeszgyár 1200 hktl. kontingenssel, továbbá egy téglavető, mely évenként kb. félmillió drb. téglát állít elő és végre két vízi malom bérbeadva. A munkaerőt helyben és a környékről szerzik. A napszámárak férfiaknál 80–240 fill., a nőknél 70–140 fill. Az átlagos földhaszonbér holdanként 20 korona.
Diószegi gazdasági czukor- és szeszgyár r. t. uradalma Diószegen. ide tartozik Magyar- és Diószeg, Ábrahám, Barakony, Dévényújfalu, Galánta, Gány, Hodi, Kajal, Kis- és Nagymácséd, Kosut, Majtény, Nagyfödémes, Pusztafödémes, Nagyszombat, Nebojsza, Nyék, Páld, Szered, Spácza, Tósnyárad, Vágszerdahely, Vezekény és Vízkelet. Az összterület 9510 k. h., ebből 5360 k. h. saját birtok, míg a többi bérlet. A birtokból kert és beltelek 407 k. h., szántó 8416, kaszáló 527 és erdő 156. A vetési üzemrendszer egy 6 éves főforgó és bizonyos területeken négyes forgó. Czukorrépát 350 m. holdon és borsót 600 holdon termel. Lótenyésztés: nagyobbára muraközi faj, az állomány 300 drb. Marhatenyésztés: nyugati faj, 500–600 drb. igás és évenként kb. 5300 drb. hízó. Az erdészeti termék tűzifa. Van egy répaszeszgyár 7 hktl. napitermeléssel. A munkaerőt helyben szerzi, de Trencsén vármegyéből is kb. 800–900 munkást hozat. A napszám ára férfiaknál 100–250 fill., a nőknél 80–100 fill. Az átlagos földhaszonbér kb. 28 kor.
Esterházy Béla gróf uradalma Galántán. Összterület 1200 m. hold. Ezenkívül Veszprém és Fehér vármegyében még 12,600 hold. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 13 hold, szántóföld 800, kaszáló 57, legelő 20, erdő 233 és használhatatlan 76. A gazdasági rendszer norfolki négyes forgó. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 24, bükköny 126 holdon. Lótenyésztés Gidrán- és nonius keverék, állomány 10 drb. A szarvasmarha-állomány 200 drb. tarka, a hízlalással. Az erdészeti üzem 40 éves forda. A munkaerőt a környékből szerzi, a napszámárak férfiaknál 100–280, a nőknél 80–160 fill. Az általános földhaszonbér a vidéken kisebb birtokoknál 32–40 és nagyobbaknál 24–28 kor.
Esterházy Ernő gróf uradalma Felsőszelin, Taksonyban és Vízkeleten. A felsőszeli birtok bérlője Szold Zsigmond. Ennek összterülete 2674 k. h. Ebből kert és beltelek 4 k. h., szántó 2447 1/2, kaszáló 27 3/4, legelő 67, erdő 59 1/3, nádas 1 1/2 és használhatatlan 67 3/4. A vetési rendszer négyes forgó. Babtermelésre 1250 k. holdat fordít. Czukorrépát 600 k. holdon termel. A lóállomány 70 drb. és ebből 50 drb. vegyes magyar faj, 20 pedig horvát (hiencz). Igásmarha 100–200 drb., hízlalás alá kerül évenként 300–450 drb. Van egy ipari szeszgyár szabad raktárral 2764 hklt. kontingenssel és egy mezőgazdasági szeszgyár 1499 hktl. kontingenssel. A munkaerőt a vidékről szerzi, de az aratás és a czukorrépamívelés idejére kb. 300 munkást hozat Felső-Magyarországból. A napszámárak férfiaknál 100–250 fill., a nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 40–48 kor. A taksonyi és vízkeleti birtok bérlője az Ádler Adolf fiai czég. E birtok összterülete 1050 k. h. Ebből kert és beltelek 6, szántó 947 3/4, kaszáló 60 3/4, legelő 7 1/3, nádas 10 és használhatatlan 27 hold. A vetőrendszer négyes forgó. Magtermelésre kb. 600 hold van fenntartva. Czukorrépát 230–260 holdon termel. A lóállomány 30 drb., a marhaállomány 80 igásmarha és hízlalás alatt 120–140 drb. szokott állani. Van 85 drb. pirostarka tehén és ezek után kb. 750 liter tej naponként. A munkaerőt a környéken szerzi, de a nagy munkaidőben Felső-Magyarországból kb. 120 embert hozat. A napszámárak férfiaknál 80–220 fill., a nőknél 70–160 fill. Az átlagos földhaszonbér 44–50 kor.
Esterházy Károly gróf uradalmában különösen a lótenyésztést és a marhatenyésztést találjuk nevezetesnek és kiemelendőnek. A gróf ugyanis tudvalevőleg versenyistállót tart fenn. Ábrahámi díszes kastélyának parkja szomszédságában van a ménes és e mellett az 1050 m. kerületű versenypálya, csinos tribünnel, a honnan a gróf és családja, de gyakran számos vendég is, a versenyt nézi. Esterházy Károly gróf istállójának kiváló hírnevét már kb. 2738 évvel ezelőtt vetette meg, a mikor a bécsi kiállítás juryje Diktátor nevű két éves méncsikaját ismerte el a legszebb és legjobb lónak és ennek ítélte oda az elsőséggel járó tiszteletdíjat is. Ezután már egész sora következett a díjaknak. Így Bécsben 1900-ban császárdíjat, 1903-ban ugyanazt, Ferencz Nándor, Frigyes, Vilmos kir. herczegek díjait, a bádeni Trabrennverein díját, a bécsi Trabrennverein 10 érmét, pénzdíjakat és 11 más egyéb tiszteletdíjat nyertek az itt nevelt lovak. Az amerikai ügetőkön kívül remek irlandi kanczák is vannak a ménesben és hátaslovak az istállóban. A gróf clydesdalei lovakat is tenyészt. A ménestől egy kőhajitásnyira van a tehenészet, a hol az uradalom montaffoni teheneket és bikákat tenyészt. Nevezetes még az ábrahámi fáczányos is. Esterházy Károly gróf volt az első, a ki a mongol Phasianus Mongolicus és a szinpompás Phasianus Versicolor fáczánokat hazánkban meghonosította. 10 évet véve átlagul, évenként terítékre került 1200 fáczánkakas.
Esterházy Mihály gróf uradalmai Cseklészen, Szempczen, Tallóson, Úrföldön és Alsójattón. Az összterület 16,315 hold, ezenkívül 6000 hold bérben. A cseklészi uradalom 2768 hold. Ebből kert és beltelek 81, szántó 1350, rét 105, legelő 120, szőlő 48, erdő 1005, nádas 2 és használhatatlan 57 hold. A szempczi uradalom összterülete 3456 hold, ebből kert és beltelek 44, szántó 1722, legelő 89, erdő 1520 és használhatatlan 81. A tallósi uradalom összterülete 2679 hold. Ebből kert és beltelek 97, szántó 1800, rét 12, legelő 55, erdő 451, nádas 12 és használhatatlan 252. Az úrföldi uradalom összterülete 3131 hold. Ebből kert és beltelek 55, szántó 1986, rét 42, legelő 98, erdő 603, nádas 35 és használhatatlan 312. Az alsójattói uradalomból kert és beltelek 152, szántó 3431, rét 60, legelő 435, szőlő 2, nádas 30 és használhatatlan 161. A bérbeadott gazdaságok a körülmények szerint m. holdanként 11 koronától egész 28 koronáig fizetnek bért. Az uradalom igás ereje a következő: Cseklészen 40 1/2 pár, melyből 48 drb. magyar, 14 német ökör és 19 igás ló. Szempczen 46 pár és ebből 74 drb. magyar ökör és 18 igás ló. Tallóson 47 pár és ebből 69 drb. magyar ökör és 25 drb. igás ló Úrföldön 70 pár s ebből 92 drb. magyar ökör, 28 német ökör és 20 igás ló. Jattón 104 pár és ebből 82 drb. magyar, 78 német ökör és 48 igás ló. A napszámárak az uradalmakban az idény szerint a férfiaknál 80–200 fillér között és asszonyoknál 70–160 fillér között változnak, de ehhez élelmezés is jár. Az uradalmakban az egyes kulturnövényeket a következő területeken termelik: Búzát 1736, rozsot 1234, árpát 1347, zabot 603, tengerit 209, kölest 35, magbükkönyt 108, lóbabot 57, takarmányrozsot 28, csalamádét 643, takarmánybükkönyt 907, luczernát 724, baltaczimot 5, rozsnokot 8, mohart 21, takarmányrépát 409, czukorrépát 697, burgonyát 861, mákot 27, csicsókát 16, kendert 1, napraforgót 5 holdon, a szegődményes föld pedig 608 hold. Természetes, hogy ez a beosztás a körülmények szerint változik, de az arányt mégis helyesen tünteti fel. Évenként a szántóföldeket a következő százalék arányában szokták trágyázni: Istállótrágyával Cseklészen 20, Szempczen 20, Tallóson 25, Úrföldön 24 és Jattón 24%-ot, Szuperfoszfáttal Cseklészen 20, Szempczen 40, Tallóson 25, Úrföldön 32, Jattón 33%-ot, chili-salétrommal Cseklészen 20 és Szempczen 16%-ot. A termelési ágakhoz tartozik még a répamag, murokrépa, kerekrépa, czikoria, a here, zabosbükköny és a káposzta. A cseklészi szőlőtelep 44 m. hold és a gazdasági üzemágak között felette fontos és jövedelmező. A fősúly a csemegeszőlő-fajokra van helyezve, de azért van elég borszőlő is. Tehenészet van a cseklészi és a szempczi gazdaságban. Alapja a berni faj volt, mig a mostani fajanyag kevert, a mennyiben berni, simmenthali, pinzgaui és ezeknek a kereszteződéséből származó egyedekből áll. A két tejgazdaság állománya egyenként 150–160 tehén, melyek után az uradalom minden gazdaságban még 60–70 drb. borjút nevel. Van az uradalomban hízlalás is. Magyarország lótenyésztésének fejlesztését nagyban előmozdította a híres tallósi telivér ménes, mely egyike volt az ország legjobban vezetett és legkiválóbb méneseinek. Az uradalom lótenyésztése ma is magas fokon áll. A sertéstenyésztés szintén jelentékeny és kisjenői szőke mangalicza-fajra terjed ki. A sertéstenyésztés azonban a sertésvész következtében nagyban csökken. Van Tallóson keményítőgyár, a kerényi pusztán és Nyéken pedig egy-egy szeszgyár. Esterházy Mihály gróf bérgazdaságai közül itt még az egyiknek a leírását közöljük. Ez Hodi és bérlője Pollák Gyula. Az összterület 1030 m. hold, melyből kert és beltelek 93, szántó 870, kaszáló 15, erdő 40 k. h., szőlő 5 k. h. és nádas 4 m. h. A vetőforgó 600 holdnál hatos és 300-nál négyes forgó. Czukorrépát 225–250 m. holdon termel. Lóállomány 20 drb. vegyes fajú. A szarvasmarha-állomány 44 igás, 80 hízó és 110 tehén. A tejgazdaság napi termelése kb. 1100 liter, mely Galánta és Bécs piaczain kerül eladásra. Az erdészeti üzem 40 éves forda, a termék tűzifa. Borászat 5 holdon csemege- és borszőlővel. Van fiatalabb gyümölcsöse is, különféle alma- és körtefajokkal. A munkaerőt helyben és a felső vidékről szerzi. Napszámárak a férfiaknál 100–240 fill., nőknél 70–140 fillér. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 24 kor. m. holdanként.
Gülcher Ármin és Adél birtoka Nebojszán. Kezelő Gülcher Jakab. Ide tartoznak Nebojsza, Galánta és Borsa. Összterület 2500 m. hold. Ebből kert és beltelek 64, szántó 240, erdő 35 és szőlő 3. A vetőrendszer hetes és nyolczas forgó. Czukorrépa 100, tengeri 600 és burgonya 50 holdon. A lótenyésztés angol telivér és félvér. A marhatenyésztés kuhland-simmenthali keresztezés állomány 180 tehén. Igás ökör 124 drb., hizlalás alatt van 40 drb. Ezenkívül bikanevelés az állam számára, évenként kb. 60 drb. Sertéstenyésztés: yorkshieri faj, állomány 100 drb. Tejgazdaság napi 1600 liter termeléssel, Bécs számára. A gyümölcsös évenként kb. 500 kor. forgalmat ad, a spárga-telep pedig kb. évi 600 koronát. Gazdasági ipar: tengeri-keményítőgyár, mely évenként kb. 2000 m. mázsa keményítőt termel. A munkaerőt helyben szerzi és napszámárak a férfiaknál 80–240 fill., a nőknél 60–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 28 korona.
Habermann Erzsébet birtoka Dunaszerdahelyen. Ezenkívül ide tartozik Kis- és Nagyudvarnok és Tőkés. Összterület 2500 m. hold, ebből szántóföld 1850, kaszáló 85, legelő 355, kert 10 és a többi használhatatlan. Itt a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodás folyik. Magtermelés: vöröshere 70–100 m. holdon. Lent is termel 75–100 holdon. 274A lóállomány 18 drb. vegyes faj. Szarvasmarhatenyésztés: berni faj 2 bika, 65 tehén, 102 ökör és 320 növendék-marha. Angol juhtenyésztés, állomány 300 anya és szaporulata. A tehenek után naponként 300 liter tejet ad el helyben. 10 hold gyümölcsös, nagyobbrészt Ranetta-almafajokkal. Gazdasági ipar: egy vízi malom. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–160 fill., a nőknél 60–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12–14 kor.
Hohenlohe Kraft Keresztély herczeg morvaszentjánosi uradalma. Ide tartozik még Székelyfalu, Búrszentgyörgy, Szentmiklós, Szentpéter, Szentistván, Závod és Laksárujfalu. Összterület 16.500 m. hold. Ebből kert és beltelek 100, szántó 3700, kaszáló és legelő 1600, mívelés alatt nem áll 300, használhatatlan 90 m. hold, és a többi erdő. Az uradalom váltógazdaságot folytat. Czukorrépát 80 holdon és burgonyát 600 holdon termel. A lótenyésztés pinczgaui keresztezés, az állomány 74 drb. A marhatenyésztés kiskárpáti tájfaj, a jármos ökrök pedig erdélyiek. Az állomány: jármos ökör 170, tehén 230, borjú 20, bika 3 és hízó 50. A tejgazdaságból naponként 15 hktl. kerül eladásra. 17 holdon franczia kertészet. Van az uradalomnak két szeszgyára, 1822 hktl. kontingenssel és egy téglavetője bérbeadva. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–160., a nőknél 70–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 12 korona.
Károlyi Lajos gróf uradalma Stomfán. Ide tartozik Stomfa, Besztercze, Mászt, Lozornó, Zohor, Láb, Magasfalu és Lamacs. Ezenkívül Nyitra és Szatmár vármegyében még kb. 90.000 k. h. birtok van. Pozsonymegyei birtoka 15.000 hold erdőn kívül, 6400 k. h. Ebből kert és beltelek 194 k. h., szántó 4682, kaszáló 902, legelő 145, fásítás 64, szőlő 2, s használhatatlan 361 k. h. Itt a talajviszonyok szélsőségei és a víz befolyása következtében szabad gazdálkodást űznek. Magtermelés: lóhere 50, luczerna 70, repcze 60, és fűmagvak 70 k. holdon. Czukorrépát 130 és burgonyát 400 k. holdon termelnek. Lóállomány: 60 drb. igás. Szarvasmarhatenyésztés: magyar faj, állomány 160 jármos. 70 tehén, 70 növendékmarha, mely utóbbiak azonban simmenthali és pinzgaui keresztezések. Ezenkívül évenként 80 drb. áll hizlalás alatt. Juhtenyésztés: merinó és angol húsfaj, az állomány 3800 drb. Sertéstenyésztés: hazai kondor-faj, állomány 50 kocza és szaporulata. A tejgazdaság évenként kb. százezer liter tejet szállít a pozsonyi tejszövetkezet számára. Az uradalomnak keményítőgyára van, mely évenként 40.000 m. mázsa burgonyát dolgoz fel. Van szeszgyára is. A munkaerőt a környékből és a Felvidékről szerzi; napszámárak férfiaknál 100–200 fill., a nőknél 80–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken k. holdanként 14–16 kor.
Linzboth Mihály birtoka Nagylúcson. Összterület 825 m. hold, mely 50 hold legelőn kívül csupa szántóföld. A vetőrendszer négyes forgó. Van agol félvér lótenyésztése, az állomány 8 kancza és 14 csikó. A szarvasmarha nyugati faj, az állomány 36 igás, 35 gulya-marha, 10 tehén és szaporulata. Sertéstenyésztés: mangaliczafaj. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 90–120 fill., a nőknél 80–100 fill. Az aratás részben történik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 16 kor. m. holdanként.
Majlath György gróf uradalma Zavaron. Ide tartozik Lócz is. Összterület 2990 m. hold, de Baranyában és Hontban is nagyobb kiterjedésű birtokai vannak. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 40 m. hold, szántó 2713, kaszáló 110, legelő 48, erdő 57 és szőlő 4 hold. Az uradalom a földek különfélesége következtében szabad gazdálkodást űz. Czukorrépát 140, czikóriát 40 és sörárpát 350–380 holdon termel. A lóállomány 40 drb. vegyes faj. A marhatenyésztés simmenthali és berni. Az állomány 120 igás, 6 bika, 110 tehén s 40 tinó és üsző. Juhtenyésztés: rambouillet-faj, az állomány 240 drb. A tejgazdaság borjúneveléssel van összekötve és az ebből fennmaradó 240–320 liter naponkénti tej a szeredi sajtgyárnak szállíttatik. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–300 fill., a nőknél 64–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24–30 kor.
Pálffy Béla gróf és neje szül. Batthyány Blanka grófnő uradalma Kismagyaron. Ide tartozik ezenkívül Nagymagyar, Illésháza, Tonkháza, Vajasvatta, Bélvatta, Újhelyjóka, Felsőjányok és Tönye. Az összterület 4904 k. hold s ebből bérbe van adva 1434 k. hold. A kert és beltelek 60 k. hold, a szántóföld 3307, legelő 530, erdő 560, nádas 50 és használhatatlan (Dunamederrel együtt) 387. A vetőrendszer négyes forgó. Lótenyésztés: ardenni, muraközi és angol félvér. Az állomány 2 ardenni 7 éves mén, a ménesben 19 drb., a gazdaságban 32 drb., és urasági ló 9 drb. Marhatenyésztés: bonyhádi, simmenthali és magyar fajokkal, az állomány a gulyanevelésben 140, igás 230 és tehén 70. Juhtenyésztés: Rambouillett, az állomány 800 drb. A tejgazdaságból naponként 340 liter kerül a pozsonyi tejcsarnokba. Az erdészeti üzem 40 és 80 éves forda a termék tűzi- és szerszámfa. Az uradalomban két téglaégető van. A munkaerőt helyben és Nyitra vármegyéből szerzi, a napszámárak férfiaknál 70–240 fill., a nőknél 60–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Pálffy István gróf vöröskői és csesztei uradalma. Ezeken kívül ide tartozik még Vistuk, Dubova, Pila, Hosszufalu, Alsódiós, Kosolna, Istvánlak, Selpőcz, Bogdanócz és Harangfalva. Összterület 6184 1/2 m. hold. Ebből kert és beltelek 20, szántó 2726, kaszáló 285, legelő 323, erdő 2706, szőlő 4 és használhatatlan 20 m. hold. A tulajdonos váltógazdaságot folytat. Magtermelés van 100 holdon luczerna, 20 holdon lóhere és 74 holdon bükköny. Ardennei és angol félvér lótenyésztés saját ménnel. Az állomány 45 drb. Szarvasmarhatenyésztés tájfajjal, 200 drb. és 80 hízó. Juhtenyésztés 1800 drb., merinó Précoce. Erdészeti üzem 100 éves forda, a termékek haszon- és tűzifa. A gyümölcsösből, mely szilvát, diót, almát és körtét terem, átlag évenként kb. 500 kor. folyik be. Az uradalomnak körfűrészszel ellátott fűrésztelepe van. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 100–200 fill., a nőknél 80–160 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken a föld minősége szerint 18–24 kor.
Id. Pálffy János gróf uradalmai, ú. m. a bazini uradalom; ide tartozik Bazin, Horvátgurab, Czajla, Limbach, Grinád, Szentgyörgy, Schweinsbach, Tótgurab, Cseklész, Neistift, Sárfő, Nagysenkvicz, Kissenkvicz, Gocznód, Modor, Vistuk és Kápolna. Terület 13528.1124 k. hold. A vöröskői uradalom; ide tartozik Pudmericz, Cseszte, Dubova, Pila, Istvánfalu, Halmos, Ottóvölgy, Szárazpatak, Kosolna, Alsódiós, Harangfalu, Fenyves és Hosszúfalu. 275Terület 3276.1164 k. hold. A királyfai uradalom; ide tartozik Királyfa, Papkörmösd, Jánosháza, Nagyfödémes, Németgurab, Csataj, Tótujfalu, Egyházfa, Tonkháza, Csütörtök, Kispaka, Szemet, Vök, Misérd, Nagymagyar, Sáp, Dunaujfalu és Szempcz. Terület 7371.941 k. hold. A nyárádi uradalom; ide tartozik Alsónyárasd, Vámosfalu, Kürt, Felistál és Alsószeli. Terület 6346.608 k. h. Összterület tehát 41445.1165 k. h. Ebből kert és beltelek 237.1103 k. hold, szántó 16942.1027, rét 3232.1110, szőlő 29.481, legelő 3008.1043, erdő 1677.1518, nádas 90.847 és egyéb 1132.436. Ezenkívül Nyitra vármegyében a bajmóczi uradalom 26243.1031 k. holddal és Budapesten két bérház. Mivel az uradalmi gazdaságok a vármegye egész területén szét vannak szórva, s így az éghajlat és a talajviszonyok is változók, ennek következtében a művelési viszonyok vidékenként egymástól eltérők és egyetemes vetés-forgó meg nem állapítható. Fősúlyt a kalászos és kapás növényekre fektetik, állattenyésztéssel összekötve. Magtermés: őszi búza 2370 m. h., őszi rozs 830, takarmányborsó 100, takarmányárpa 2110, zab 1170, tengeri 820, lednek 140, luczerna 100, vöröshere 150–200, baltaczim 100–150, len 100–120, takarmányrépa 30–50, mohar 100–150 és köles 50–100 m. holdon. – Miután a magyar fajú szarvasmarha tenyésztését fokozatosan leszállítják, ennek megfelelően a nyugati fajú marhaállományt emelik. Állomány: egy magyar gulya, mely egy bikából, 160 üszőből, 320 tinóból és 10 borjuból és egy nyugati fajú gulya, mely 58 üszőből, 281 tinóból és 161 borjuból áll. Van még 8 darab hágó-bika, simmenthali és pinzgaui faj, továbbá 202 ugyanily fajú és tájfajú tehén. Az igás erő 560 erdélyi és saját nevelésű magyar ökör és 320 nagyobbrészt saját nevelésű és tájfajú nyugati ökör. Van marhahízlalás is és évenként átlag 250 magyar, 140 nyugati ökör, 20–30 magyar és 30–50 nyugati tehén kerül hizlalásra. Az igás lóerő 200 darabból áll. Ezenkívül van kb. 40 csikó, melyek az igás kanczáknak állami ménekkel történt fedeztetéséből származnak. Az uradalom juhtenyésztésében 6000 drb. eredeti Electoral Negretti, jelenleg Rambouillet kosokkal keresztezett juh van és pedig 103 kos, 3959 anya, 816 ürű és 1122 bárány. Ezenkívül van 200 angol keresztezésű anyajuh és 170 bárány. A sertésállomány kb. 600 drb., melynek kb. 2/3-a mangaliczával keresztezett kisjenői és 1/3-a angol sertés. Tejgazdaság is van, nevezetesen a feketvizi, szilárdi és királyfai gazdaságokban, melyekből naponta több mint 1000 liter tej kerül a bécsi piaczon eladásra. A tehenészet azonban nemcsak a tejtermelésre, hanem az intenziv marhatenyésztésre és borjunevelésre is kiterjed. Az évi gyümölcstermelés hozama átlag 5000 korona értéknek felel meg és kiterjed az összes nálunk honos gyümölcsfajokra. Napszám-árak és a földhaszonbér vidékenként változók.
Ifj. Pálffy János gróf uradalma Pudmericzen. Ide tartozik Pudmericzen kívül Halmos, Istvánfalu, Ottóvölgy és Cseszte. Összterület 4317 3/4 hold. Ebből kert és beltelek 25 1/2, szántó 1720 1/3, kaszáló 87 1/4, legelő 2581 1/3, erdő 2133 és használhatatlan 66 1/2 hold. A vetőforgó: takarmány, őszi, kapás és tavaszi. Magtermelés: lóhere és bükköny, mindegyik 32 holdon. Borsó 30 és lóbab 60 holdon. A lóállomány 26 drb. A marhaállomány 544 drb. melynek harmada magyar, a többi nyugati keresztezés. A juhállomány rambuillett: 780 drb. Tejtermelés naponként 550 liter. Erdészeti üzem 100 éves forda, termékek: tűzifa, épületfa és iparfa. A munkaerőt helyben és Nyitramegyében szerzik. A napszámárak férfiaknál 80–120 fill., nőknél 70–100 fill., aratásnál a napszám 240–300 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 29 kor.
Pálffy József gróf uradalma Szomolányban. Ide tartozik még Vittencz, Nizsna, Lopassó, Lancsár, Kocsin, Sterusz, Veszele, Kátlócz, Dejte, Dombó, Nahács, Jókő, Hradist, Felsődiós és Losoncz. Az összterület 25.366 k. hold. Ebből kert 77.5, szántó 5307, legelő 1448, rét 895.5, erdő 17.269.5 és terméketlen 353 k. hold. Ebből alagcsövezett terület 445, lecsapolásra berendezett terület 38, rétöntözésre be van rendezve 109 és futó s óvó árkokkal védve 15 k. hold. A vetésforgónál a következő sorrend tartatik szem előtt: 1. kapás növények, mint burgonya, répa és tengeri, 150 q istálló-trágyával; – 2. árpaherével, mint luczerna 12 ko. vöröshere 2 ko. komócsin 1 ko. – 3., 4. és 5. luczerna-keverék; – 6. buza, 260 ko. tomas-salakkal vagy 130 ko. szuperfoszfáttal s 40 ko. chlisalétrom fejtrágyával; – 7. tengeri 150 q. istállótrágyával; – 8. árpa, 40–45 ko. chilisalétrommal; – 9. csalamádé, istálló-trágyával; – 10. zab lóherével; – 11. vöröshere; – 12. rozs, 120–150 ko. szuperfoszfáttal és 30–40 ko. chilisalétrom fejtrágyával; – 13. zabosbükköny, 260 ko. tomas-salakkal; – 14. buza 50 ko. chilisalétrom fejtrágyával. – Ama gazdaságok vetőforgója, a hol a szeszgyárak vannak, a körülményekhez képest változik. Az állatállomány a következő: Lóállomány 390 darab, ezek közt 7 ménló, 65 tenyészkancza, 187 csikó, 115 igás ló és 16 tiszti ló. A marhaállomány 1142 drb. Ebből igás ökör 360, fejős tehén 288, növendékmarha 350, hízó ökör 107 és hízó tehén 37. A tenyészjuh-állomány közel 2000, – sertés és malacz 114 és hízó birkák 517. Első helyen említendő az itteni angol telivér és félvér lótenyésztés. A tenyészet áll 14, nagyrészt Angolországból importált kanczából, 45 drb. magas vérű angol félvér-kanczából, melyek csakis telivér ménektől fedeztetnek, továbbá 25 igás kacznából (nori és norfolki faj) melyek nóniusosoktól fedeztetnek. A kiváló mének közé tartoznak „Cyclops” (atyja Southampton, anyja Brunette), Angliában vásároltatott 1901-ben. Kiválóan szép mén és kitünő csikai vannak. – „Furioso XII. 20”. Mezőhegyesi nevelésű állami mén. A félvér-ménesben fedez. 1900-ig „Panzerschiff” angol telivér mén fedezte a legjobb eredménynyel a telivér kanczákat, de 1900-ban történt elhullása óta a versenylovak tenyésztéséhez használt anyakanczákat a kisbéri és a napagedli ménesek fedezik. A telivér kanczák között alkattal, származással és verseny-eredményeikkel kiválnak: „Dornröschen” (apja Prism, anyja Rose garden). Ez Angliában vásároltatott, hol 6 jobb versenyt nyert, ezek között a Nottingham handicapot, mely alkalommal az egy mérföldnyi távolságot az eddig észlelt legrövidebb idő alatt, vagyis egy percz 36 2/8 másodpercz alatt futotta be. „Bluewater”, Angliában született, (apja Blue Green, anyja Rydal, Kendal testvére) – és ott számos versenyt nyert. – Kiváló a szomolányi simmenthali marhatenyésztés is és jelenleg azok a simmentháli állatok vannak Szomolányban (4 bika, 80 tehén és ivadékai), melyek azelőtt Nizsnán voltak. Az uradalomnak két szeszgyára is van, mindegyik 7 hktl. napi termelésre berendezve. Az erdészeti üzem 100 276éves és 20 éves fordára van beosztva. A termék tűzi- és haszonfa, mely az uradalmi fürésztelepeken dolgoztatik fel, hajlított butorok czéljaira és a parkettgyárban kész padlóparkettáknak, míg a fahulladékokat fagyapotnak dolgozzák fel, de sok fa kell a szomolányi vegyészeti gyárnak is, melyről más helyen bővebben szólunk. Kiemelendők még az uradalom haltenyésztő telepei, melyek eddig kb. 32.000 négyszögölet foglalnak el, a hol pisztrángféléket és pontyokat tenyésztenek. Végül felemlítjük az uradalom kesekny vágányú, nagykiterjedésű iparvasútját, mely a következő szakaszokra oszlik: 1. Nádas–Szomolány és a szomolányi gyár: 9 km. – 2. Nádas–Szomolány-jókői gyár: 22 1/2 km. – 3. A jókői erdőben 14 1/2 km. erdei vasút. – 4. A jókői gyárból Kátlóczig 2 km. és végül a szomolányi erdei vasút, mely lóüzemre van berendezve, 24.3 km.
Pálffy Miklós herczeg hitbizományi uradalma Malaczkán. Ide tartoznak Almás, Detrekőcsütörtök, Detrekőszentmiklós, Detrekőszentpéter, Detrekőváralja, Dimburg, Jakabfalu, Konyha, Kiripolcz, Malaczka, Magyarfalu, Miklóstelep, Pernek, Rórbach, Széleksút és Szentistván. Összterület 64.288 3/4 k. hold. Ebből szántó7963 1/3, kert 70, rét 4192 2/3, legelő 4577, erdő 45.358, nádas 58 és használhatatlan 2069 hold. Az uradalom mezőgazdasági része bérbe van adva és ebből csak 3050 m. hold kezeltetik házilag. Malaczkán nagyobb szabású gőzfürész is van és az erdőségen keskenyvágányú iparvasút vezet át. Azonkívül 63 k. hold területen halastavak is vannak berendezve. Az ugyancsak ide tartozó dévényi uradalomhoz csatlakozik Dévényen kívül Dévényujfalu. Hidegkút és Récse. Az összterület 4257 3/4 k. hold. Ebből szántó 1101 3/4, kert 5 1/3, rét 97 3/4, szőlő 1 3/4, legelő 219, erdő 2257 3/4 és használhatatlan 573 3/4 . Ennek az uradalomnak a mezőgazdasági része szintén bérbe van adva.
Pfeiffer Mátyás (ikvai) birtoka Várkonyban. Összterület 4000 hold. Ebből kert és beltelek 25, szántó 2000, kaszáló 700, legelő 965, erdő 190, nádas 20 és használhatatlan 100 h. E gazdaságban a váltórendszer van meghonosítva. Magtermelés: luczerna 50, bükköny, muhar és csalamádé 300 holdon. Burgonyát 180 holdon termelnek. A lóállomány 76, angol félvér-arabs és muraközi-árdéni kersztezés. Marhaállomány 590 simmenthali keresztezés. Sertéstenyésztés, hol az állomány 2000–5000 között változik, magyar mangalicza. Gazdasági ipar-szeszgyár és gőzmalom. A munkaerőt helyben és Nyitramegyében szerzik. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 14–18 kor.
Pongrácz Frigyes gróf uradalma Nagyszarván. Ide tartozik még Tárnok, Uszor, Csölösztő, Szentmihályfa és Tejfalu. Az összterület 4892 m. h., azonkívül Túrócz vármegyében szintén nagyobb birtoka van. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 18, legelő 686, erdő 310, haszánlhatatlan 460 és a többi szántó. A vetőrendszer négyes forgó. Van lótenyésztés, Nónius Ostreger és Furioso fajok, az állomány 36 drb. Marhatenyésztés 24 tehén és szaporulata, simmenthali faj. Azonkívül 218 igás, melyből 92 erdélyi és a többi nyugati. A gulya 320 drból áll. Az erdészeti termék csak tűzifa. Gyümölcstermelés is van Fakópusztán, mely 500 drb. arany-ranette almafából áll. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férifaknál 60–200 fill., a nőknél 60–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Üchtritz-Amade Emil gróf uradalma Bősön. Összterület 2848 m. h. A senioratusi birtok Porosz-Sziléziában van. Az itteni birtokból kert és beltelek 65, szántó 1600, kaszáló 600, erdő 280 h. és a többi legelő. A vetőrendszer hárams forgó. 250 holdon burgonyát termel. Van lótenyésztés orosz telivérrel s angol félvérrel; az állomány 28 drb. Marhatenyésztés: nyugati faj 90 tehén, 120 igás és 126 gulyabeli, 40 drb pedig hizlalás alatt van. Juhtenyésztés: Rambouillett keresztezés, 400 anya és szaporulata. A tejgazdaságból naponként 700 liter tejet szállítanak Pozsonyba. Az erdészeti termék tűzi- és szerszámfa. A gyümölcsös után évi 600–700 kor. forgalom van. Az uradalom szeszgyárat tart fenn, mely 1428 hktl. absolut szeszt produkál, továbbá egy téglaégetőt évi negyed millió darab téglatermeléssel. A munkaerőt helyben szerzi. Napszámárak férfiaknál 100–140 fill., a nőknél 60–100 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidékeken holdanként 12–14 kor.
Vermes Péter birtoka Nagybudafán. Ide tartozik még Kisbudafa, Baka, Padány, Hódos és Sikabony. Összterület 2249 m. h. A sikabonyi és hódosi 900 holdas birtokot fia, Vermes István haszonélvezi és kezeli. Ebből kert és beltek 3 1/2 m. h., a szántó 700, a kaszáló 106, az erdő 21 és a többi majorság. A vetőrendszer hatos forgó. Magtermelés: lenmag 15, muharmag 8, bab 10, bükköny 5 és répamag 2 holdon. A lóállomány vegyes és 19 drbból áll. A marhaállomány nyugati faj, 16 tehén és 40 növendékmarha. Azonkívül 36 magyarfajú igás és 2 bivaly. Juhtenyésztés: merinó-faj, állomány 150 anya és szaporulata. Sertéstenyésztés: kisjenői, 24 anya és szaporulata. A tehenek után naponként 60 liter tejet szállít Dunaszerdahelyre. A munkaerőt helyben és Tallóson szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–140 fill., a nőknél 70–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14 kor.
Wenkheim István gróf uradalma Nagylévárdon. Összterület 5758 k. h. s ezenkívül Békésben is nagyobb birtok. A pozsonymegyeiből kert és beltelek 11 1/3 k. h., szántó 876 1/3, kaszáló 417 3/4, legelő 187 1/3, erdő 4068 1/2 és használhatatlan 196. A birtokos gróf a talaj különfélesége következtében szabad gazdálkodást folytat. Czukorrépát 33 és burgonyát 220 k. holdon termel. Van angol telivér-lótenyésztése, az állomány 10 anyakancza és szaporulata, „Gar” nevű saját angol méne után; ezenkívül 26 igás ló. A marhaállomány 210 drb. Ebből 150 tehén kiskárpáti helyi tájfajta és 60 drb. igás ökör. A napi tejtermelés 11 hktl. Az erdészeti üzem 100 éves forda, termék: haszon- és tűzifa. Az uradalom franczia gyümölcskertészetet tart fenn, továbbá egy fűrészmalmot vízerőre, egy gőzmalmot két hengerrel, egy vízi malmot egy hengerrel és egy szeszgyárat 1190 hktl. kontingenssel. A munkaerőt helyben szerzi. A napszámárak férfiaknál 100–180 fill., nőknél 70–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 14–16 kor.
Windischgrätz Alfréd herczeg uradalma Nádason. Összterület 1725 k. h. Ebből kert és beltelek 6 k.h., szántó 600, kaszáló 45, legelő 66, erdő 1000 és szőlő 6 k. h. A vetőrendszer nyolczas forgó. Czukorrépát 100 holdon és borsót 10 holdon termel. A lóállomány vegyes és 17 drb. lóból áll. Szarvasmarha-állomány: vegyes faj, 135 drb. Juhtenyésztés: Rambouillet, 277650 drb. A napi tejtermelés 140 liter. Az erdészeti üzem 80 éves forda, a termékek tűzi-, épület- és szerszámfa. 9 holdon vegyes borszőlő, 34 hold gyümölcsös, mely évenként kb. 2600 koronát jövedelmez. A munkaerőt helyben és a környéken szerzi. A napszámárak férfiaknál 50–160 fill., a nőknél 40–120 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 25–28 kor.
Wiener Welten lovag uradalma. Ide tartozik Gomba, Béke, Csütörtök, Olgya, Tonkháza, Micsérd, Torcs, Szemet, Királyfia, Bácsfa, Doborgaz, Keszölczés és Kürt. Összterület 7300 m. h., melyből 672 hold bérbe van adva. A kert és beltelek 201 m. h., a szántó 6404, a legelő 80, az erdő 391, a szőlő 10 és használhatatlan 209 hold. A vetőrendszer a talaj minősége szerint négyes, hetes és kilenczes forgó. Magtermelés: Baltaczim 60 és bükköny 90 holdon. Czukorrépát 50 és burgonyát 80 holdon termel. Lótenyésztése nevezetes és itt, a gombai uradalomban angol telivér, angol félvér és angol Shiere-Hors lótenyésztése van. Az állomány 3 telivér angol mén, 22 telivér kancza és szaporulata, 2 Shiere-Hors mén és 2 kancza s szaporulata. Azonkívül 96 vegyesfajtájú igás ló. Marhatenyésztése is nagyobb szabású és pinzgaui fajtára terjed ki. Az állomány 4 bika, 130 tehén és szaporulata. Ezenkívül 204 vegyes igásmarha, évenként 500 hízó és 310 üsző és tinó. A tejgazdaság naponként 750 liter tejet termel, melynek egy része saját szükségletre fordíttatik. Itt megjegyezzük, hogy az uradalom majorjai és tanyái s az ott látható épületek, munkásházak és istállóberendezések, az ország legmintaszerűbb gazdasági épületei közé tartoznak. Berendezésük tisztaság, szakszerűség és czélszerűség tekintetében utánzásra méltó és már eddig is számos kiváló szakember figyelmét kötötték le. Részletes leírásuk itt messze vezetne és az inkább szakmunka körébe való. Az uradalom ligetei 35 éves fordában kezeltetnek. Az új erdősítés eddig 120 holdra rúg. A termék tűzi- és szerszámfa. A 10 hold szőlő felerészben csemegeszőlővel, felerészben pedig borszőlővel van beültetve. Az uradalomnak téglagyártása is van, mely évenként kb. félmillió téglát állít elő. A szántó közül kb. 600 holdat gőzekével szántanak. A munkaerőt helyben és Nyitra vármegyében szerzik. A napszámárak férfiaknál 80–220 fill., a nőknél 56–120 fill. Az átlagos földhaszonbér a vidéken m. holdanként 14 kor.
Xinkovich Emilné szül. Pilta Erzsébet birtoka Magyarbélen. Ezenkívül ide tartozik Németbél, Sáp, Cseklész és Szentgyörgy. Összterület 1180 m. h. és Borsodban külön 4100 m. h. A pozsonymegyei birtokból kert és beltelek 16 m. h., kaszáló 12, erdő 42 és szőlő 40 m. h., a többi pedig szántó. A tulajdonos szabad gazdálkodást folytat. Magtermelés: lóhere 50 és bükköny 20 holdon. Burgonyát 32 holdon termel. A vegyes fajtájú lóállomány 26 drbból áll. Van berni marhatenyésztés és az állomány 66 tehén és szaporulata. Ezenkívül 80 igás és hízlalás alatt 60 drb. Sertéstenyésztés: magyar kondorszőrű mangalicza, 20 kocza és szaporulata. A tejgazdaságból naponként 300 liter tej szállíttatik Bécsbe. A szőlőterület csemege- és asztali borszőlővel van beültetve. A kb. 9 holdnyi gyümölcsös kb. 300 korona évi jövedelmet hoz. A munkaerőt helyben és a vidéken szerzi. Napszámárak férfiaknál 80–200 fill., nőknél 60–140 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken m. holdanként 24 korona.
Zichy József gróf uradalma Vedrődön. Ide tartozik ezenkívül Tótújfalu, Majtény, Báhony, Magyar- és Németdiószeg, Kismácséd és Pusztafödémes. Összterület 7282 k. h. Ebből kert és beltelek 76 1/2, szántó 5833 1/3, kaszáló 681 1/2, legelő 97 1/4, erdő 394 1/2, nádas 18 1/4 és használhatatlan 180 1/2. Az egészből házi kezelés alatt áll 2659 3/4 h. A birtokos váltógazdaságot folytat. Magtermelés: lóhere 100–120 holdon és baltaczim 20 holdon. Czukorrépát 160 és czikóriát 15–20 holdon termel. Lótenyésztés: orosz ügetőfaj, egy orosz mén, 8 anyakancza és szaporulata, azonkívül 30 igás ló. Marhatenyésztés simmenthali faj, állomány 540, melyből 140 drb. tehén. A napi tejtermelés 1100 liter. Erdészeti termény tűzi-, épület- és szerszámfa. Az uradalomnak messze földön híres gyümölcskertészete és 26 holdas faiskolája van, azonkívül zöldségkertészete, melynek termékei eladásra kerülnek. Van még egy vízi malom, mely villamos motorral is fel van szerelve, továbbá egy téglavető. A munkaerőt helyben, továbbá Zólyom és Bars vármegyékből szerzi. A napszámárak férfiaknál 80–220 fill., a nőknél 70–160 fill. Az átlagos földhaszonbér m. holdanként 24 kor.
Zichy Pál Ferencz gróf czifferi uradalma. Bérlők Eisler és Popper. Összterület 3000 m. h., melyből 2950 h. szántó. A vetőrendszer négyes forgó. Burgonyát 300 és czukorrépát 600 holdon termelnek. A vegyes fajtájú lóállomány 44, az ugyanily marhaállomány 700, melyből 140 tehén, 150 jármos ökör és a többi hízó. Van sertéshízlalás 120 drbbal. A napi tejtermelés 1000 liter és a napi vajtermelés 30–35 kiló. Mindez Bécsbe szállíttatik. Van itt szeszgyár is 1202 hktl. kontingenssel. A munkaerőt helyben és Pálosnagymezőn szerzik. A napszámárak férfiaknál 100–300 fill., a nőknél 80–120 fill. a répaszedés díja holdanként 28 koronáig terjed, a krumpliszedésé 100 kiló után 26 fill. Az átlagos földhaszonbér e vidéken 32 kor.
