A színház.
A színház.
Ezután a Főtér következik, mely a régi századokban mint forum maius szerepelt; itt volt a pellengér, melyet 1787-ben távolítottak el. Ez volt egyszersmind a Fő-vásártér. A XVIII. század elejétől fogva Szentháromság-tér volt a neve, egész a millenniumig. Azóta Ferencz József-tér nevet visel. Előbbi nevét a nagy és díszes Szentháromság-szobortól vette, melyet már 1695-ben emeltek és később, 1725-ben, fogadalomból megújítottak. Legújabban szintén restaurálták s méltó díszéül szolgál e térnek. E térre néz a Fekete sas-vendéglő, melyről csak azért emlékezünk meg, mert e czímen már 1625-ben keletkezett. I. Ferencz itt jártában ide volt beszállásolva (1811). Második szomszédja a színházépület, a város hazafias és emelkedett gondolkozásának impozáns emléke. 1831-ben épült, tehát a legrégibb vidéki színházak közé tartozik. A színpad ívezetén aranyozott betűk beszélnek az akkori társadalom nagylelkűségéről: Aere sociali, MDCCCXXXI. – Homlokzatán pedig e chronostikon van: IsthanC aeDeM ThaLIae posVIt senatVs aC popVIVs TIrnaVIensIs. (1831). Magyar és német színdarabokat szoktak itt színre hozni; továbbá a hangversenyeket, hazafias és jótékonyczélú előadásokat, sőt a bálok egy részét is itt tartják. Legutóbb jelentékenyen javították.
